Száraz Attila

Média – Marketing – PR

Hogyan szerezzünk digitális reklámost?

Posted by Száraz Attila on jún-10-2008
A kommunikációs ügynökségek az elmúlt egykét évben rohamosan próbálják fejleszteni online divíziójukat, de nehezen találnak megfelelő tudással felvértezett szakembert. Komolyabb képzések még csak tervszinten léteznek, jelenleg kevés helyen tanítanak olyan összetett online kommunikációs ismereteket, amelyekkel egy végzett diák egyenesen besétálhatna egy reklám- vagy médiaügynökség online divíziójához.
„Nagyon kellene a minőségi képzés, hogy ne nulláról kezdjenek a fiatalok. Nyilván nem könnyű a megfelelő oktatókat megtalálni a magyar piacon” – mondta Somogyi Máté, a Neo Interactive online ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója. „Nem tudok olyan egyetemről vagy főiskoláról, ahol speciálisan ilyen képzés folyna, ezért ha mi keresünk szakembert, inkább a szakmai fórumokon, blogokon nézünk körül, vagy a személyes kapcsolatokat aknázzuk ki” – avatott be a részletekbe Papp Péter, a Fabrik kreatívigazgatója. A hazai felsőoktatásban a legtöbb helyen még nem alakult ki a gyakorlatban használható online képzés.
„Az online szemlélet teljesen beszűrődött az oktatásba és lényegében minden tantárgyban foglalkoznak az adott szakterület online aspektusaival is” – állította ugyanakkor Szabó D. Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem marketing- és médiaintézetének egyetemi adjunktusa, aki 2001 óta oktatja az online marketing elnevezésű tantárgyat. Bár külön online marketing szakirány nincs, de e-busines szak indul az intézményben.
Az újmédiás képzésnek elvileg tökéletes tere lehetne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), azonban még itt is csak tervszinten létezik ilyesmi. A Gazdaság és Társadalomtudományi karon jelenleg két kommunikációs képzés zajlik, egy alap és egy posztgraduális, ahol megjelennek ugyan újmédiával, digitális kultúrával kapcsolatos tantárgyak, de önálló szakirányt még nem alakítottak ki. A tervek szerint 2010-re indítanak további két szakot, amelyek már az online területekre koncentrálnak. Az egyiken a bölcsészeket szeretnék felvértezni a digitális kultúra hatásainak ismereteivel, az újmédia alapvető működési szabályaival, míg a másik szakon mérnököket, informatikusokat tanítanának keresőmarketinges, hálózatelemzési és nyelvtechnológiai ismeretekre.
Ez utóbbi például olyan programok tervezésére készítené fel a hallgatókat, amelyek megkönnyítik a keresést azzal, hogy a program képes szövegeket értelmezni. Így például egy tízoldalas szöveget fél oldalban összefoglalna a program. Emellett olyan keresőszoftverek kidolgozása is cél lehet, amely szövegtípusok, műfajok megkülönböztetésére is képes. „Nem mindegy, hogy egy versben vagy egy tudományos értekezésben keresed a nőt mint kifejezést” – hozott egy példát a mesterséges intelligencia fejlesztésének szükségességére Szakadát István, a BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének oktatója. A leggyakorlatiasabb, kifejezetten online marketingképzést a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája indította Damjanovich Nebojsa, a terület egyik hazai szakértőjének vezetésével. „Most lépnek ki a munkaerőpiacra az első végzett hallgatók, akik az egyéves posztgraduális képzésben vettek részt” – mondta büszkén Damjanovich, aki szerint több hallgatójuk is ügynökségektől érkezett. A tervek szerint néhány éven belül beindul egy speciális, féléves keresőmarketinges képzés is, amire bárki jelentkezhet majd, végzettségtől függetlenül.
Amit a felsőoktatás elmulaszt, azt az ügynökségek bepótolják továbbképzésekkel, szakmai konferenciákkal. A hálózatban működő ügynökségek előnye, hogy a különböző országokban lévő irodáik közötti tudásátadással is tudják követni a legfrissebb trendeket. Így jutott hazai szinten ritkának számtó lehetőséghez Vajda Krisztina, a Mediaedge:CIA médiaügynökség online divíziójának, a MEC:Interactionnak az interaktív tervezője, aki féléves ösztöndíjat kapott az ügynökség londoni központjába. A cél az volt, hogy azokat az online technikákat, amelyeket itthon még nem alkalmaznak, megismerje, majd továbbadja a hazai kollégáknak. „Most írom éppen az összefoglaló prezentációt” – mondta a március végén hazaérkezett Vajda. A legfontosabb tanulság szerinte, hogy kint összetettebb online kampányokat terveznek, jobban koncentrálnak a hatékonyság mérésére, és ezáltal bátrabban használnak a tervezésnél itthon még ismeretlen technikákat. Vajda szerint különbség az is, hogy a keresőmarketinget nem kampányszerűen, hanem folyamatosan, napi szinten alkalmazzák, és nemcsak figyelik, hanem rögtön reagálnak is a változásokra.
A nem hálózatban működő ügynökségeknek nincs ilyen lehetőségük, így más ódszereket kell találniuk ahhoz, hogy követni tudják a nemzetközi trendeket. A külföldi hírek, blogok folyamatos figyelése mellett a Neo Interactive az inspirációt és a tudást külföldi konferenciákon elhangzott előadásokból is nyeri. A másik fő forrás a nemzetközi ügyfelek globális kommunikációjának adaptálása. Ilyen volt Somogyi Máté elmondása szerint például februárban a Coca Cola Happiness Factory kampánya, ahol a más piacokon már jól működő kommunikációs elemeket forrásokkal, példákkal együtt megkapták. Ezeket az anyagokat továbbfejlesztették a hazai viszonyokhoz igazítva. A kampány egyik eleme, az úgynevezett rich media banner használata például hazai szinten viszonylag újnak számított. Ennek lényege Somogyi szerint az, hogy a bannerből nemcsak hagyományos interakció, a kattintás lehetséges. A banner működése inkább egy microszájthoz hasonlítható, kinyílik, letölthetőek róla anyagok, vagy például elindítható egy videó, de tovább is lehet navigálni róla.
„Miután Magyarországon gyakorlati online médiaképzés nincs, szakmai műhelyt alakítottunk ki, ahol az új kollégákat tudjuk képezni” – beszélt saját megoldási kísérletükről Seres Adrienn, a Carnation pr-kommunikációs munkatársa. Így belső szakmai workshopokon vitatják meg az új tapasztalatokat, és divíziónkénti szakkönyvtár áll rendelkezésükre, emellett hazai és külföldi konferenciákon vesznek részt a munkatársak. 
Bár az ügynökségek maguk is megoldják a képzést, látszik, hogy ha egy felsőoktatási intézmény előállna egy komoly online marketinges oktatási programmal, nagy előnyre tehetne szert az egyetemek közötti versenyben, mert hallgatóik valószínűleg nagy arányban találnának munkát maguknak a későbbiekben a piacon.
Kívülről hozzák 
Bár az Egyesült Államokban számos digitális média- és marketingképzés érhető el, sok cég külföldi bevándorlókat, leginkább ausztrál, svéd, koreai és japán szakembereket alkalmaz. „Sok tehetséges ember él ebben az országban is, de van egy különbség a munkaetikában, ami együtt jár azokkal az emberekkel, akik külföldön vállalnak munkát” – fogalmazott Dan LaCivita, a Firstborn nevű digitális ügynökség ügyvezetője a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának előnyeiről az Advertising Age amerikai reklámpiaci szaklap április 7-i számában LaCivita szerint. Az ügynökségeknek több előnye is származik a külföldi munkaerőből. Amellett, hogy más szemmel látnak sok mindent, mert eltérő kultúrából érkeznek, fontos előny az is, hogy különböző, speciális technikai tudást hoznak be. A cikk szerint a japán szakember például az ottani erős mobilpiac miatt komoly gyakorlati tudással felvértezve érkeznek ezen a területen az egyesült államokbeli ügynökségekhez.

Google – néha még ő is hirdet

Posted by Száraz Attila on jún-4-2008

Outdoor reklámokon népszerűsíti az idáig alig-alig hirdető Google, Maps nevű térképszolgáltatását az USA nagyvárosaiban – jelenti az Advertising Age. Elemzők szerint a határ átlépése nem véletlen: a térképekre épülő lokális és mobilos keresésekből sokan – nem csak a Google – nagy pénzt remélnek.

Google hirdetések jelentek meg chicagói elővárosi vonatokon, San Francisco-i és környékbeli buszokon és villamosokon és az internetes cég utcai promóciókat is elindított. Mindez nehezen fér bele a Google-ről alkotott képbe, miután a márka alig öt év alatt majdnem nulla hirdetéssel a világ legismertebb és legértékesebb márkái közé nőtte ki magát. Most sem véletlen, hogy megteszi, írja a reklámokra – az egyébként a konkurens Yahoo által működtetett – Flickr képkeresőn rábukkant Advertising Age: a hirdetett Google Maps térképszolgáltatás a lokális és a mobilos keresésekhez is kulcsfontosságú alap.

John Battelle, a Federated Media bloggere szerint a hirdetések ténye már csak azért is ironikus, mert a Google marketingért felelős elnökhelyettese, David Lawee nemrég azt nyilatkozta: a cég rengeteg direkt marketing-aktivitást csinál, de klasszikus márkahirdetéseket nem. Az Advertising Age azt is hozzáteszi, hogy az outdoor felület jószerivel az egyetlen, amelyben a Google még nem érdekelt, miután online reklámhelyek, valamint a tévés és rádiós reklámidő értékesítésébe is beszállt.

„A Google eleinte azért volt sikeres, mert a keresője egyértelműen jobban működött másokénál, és az emberek maguktól ajánlották ismerőseiknek” – mondta a lapnak Nigel Hollis, azon Millward Brown vezető elemzője is, amely nemrégiben a világ legértékesebb márkájának nevezte a Google-t. „Most viszont, hogy bővítették a portfóliójukat, egy rakás olyan termékük van, amiről egy csomóan még nem is hallottak.”

Noha a Google Maps Egyesült Államokbeli látogató-aránya 307 százalékkal nőtt egyetlen év alatt, a piacot még mindig az AOL tulajdonában levő MapQuest vezeti. A MapQuest és a Microsoft Live térképszolgáltatása ráadásul jóval több szponzorált találatot is tartalmaz környékbeli üzletekre. Az Advertising Age szerint azonban így is a Maps a Google legsikeresebb termékbevezetése, amelyet most a köztéri hirdetéseken is propagált tömegközlekedési utazástervezőkkel és jegyinformációkkal próbálnak megkülönböztetni a vetélytársaktól.

(Forrás: Kreatív, Advertising Age, Flickr.com)

Pr-ügynökségek – lassú ébredés

Posted by Száraz Attila on máj-7-2008
Az internetes eszközök használatát tekintve a pr-szakma lemaradásban van a marketingesekhez és a reklámosokhoz képest – írja a Kreatív májusi száma. Néhány pr-ügynökség már próbálkozik újmédiás megoldások használatával, és a területre beléptek a hagyományos online ügynökségek, továbbá új eszközöket, például online sajtótájékoztató-rendszereket kínáló cégek is.
Az online reklámköltések 2007-ben a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint kiugróan magas: 44,43 százalékos növekedési arányt mutatnak az előző évi adatokhoz képest. Ezzel a teljes reklámtorta 7,5 százalékát hasítja ki az online reklám, ehhez képest a pr területén még csak nem is mérik az online költéseket.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) elnöke szerint ma nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mennyit költenek online pr-re. Nem csoda, hiszen ma a pr-ügynökségek újmédiás eszközhasználata nagyjából annyiban merül ki, hogy e-mailben küldik a sajtóközleményeket, pr-cikkeket helyeznek el honlapokon, esetleg internetes portálokat és blogokat is bevesznek a sajtófigyelésbe.
Jól mutatja az ágazat gondolkodásbeli késedelmét, hogy az egyik legnagyobb hálózati ügynökség, a Weber Shandwick közép-kelet-európai regionális központja, amelynek bázisa éppen Budapesten van, idén márciusban hirdette meg Advocacy (márkapártfogó) elnevezésű programját. Ennek lényege az a reklámiparban már évek óta ismert és a gyakorlatban is alkalmazott gondolat, hogy a szájreklám és a véleményvezérek bevonása hatékony megoldás a kommunikációban. Az ügynökség Paul Marsden szóbeszédmarketingszakértő közreműködésével készült, márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányának egyik fő állítása, hogy a fogyasztói döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet kapnak a személyes meggyőzés eszközei. A szöveg szerint a márkaevangélizmus és a szóbeszéd ötször hatékonyabb, mint a hagyományos reklám. Bár ezt alapvetően offline eszközökkel gyakorolja a Weber Shandwick, ez az út az online irányába is.
A cégeknek ahhoz, hogy a fogyasztókkal közvetlen párbeszédet tudjanak kialakítani, először meg kell ismerniük az internetes közösségeket és azok véleményét. Az elmúlt időszakban egyre több online ügynökség vállal pr-megbízást internetes közösségek által létrehozott tartalmak figyelésére. „Az első lépés, hogy tudjunk arról, ha valaki esetleg negatív híreket terjeszt a megrendelő cégről vagy annak valamely szolgáltatásáról” – mondta Szabó Erik, a Carnation kereskedelmi igazgatója. A második lépés azonban gyakran már elmarad. Nehezen döntenek abban például, hogy egy negatív hírre hogyan reagáljanak.
Szántó Balázs, a Noguchi Porter Novelli operatív igazgatója szerint sokszor álbloggerbejegyzésekkel szeretnék a vállalatok kiegyensúlyozni a tartalmat, azonban ez szerinte amellett, hogy nem etikus, nem is túl hatékony megoldás, viszont kockázatos a lebukás veszélye miatt. Szántó szerint a legjobb az, ha a cégek őszintén nyilatkoznak a kényes kérdésekben.
Ehhez képest egyelőre ahelyett, hogy beavatkoznának a kommunikációs folyamatokba, a cégek inkább saját felületeket hoznak létre, ahol fizetett bloggerek és újságírók kommunikálnak. Így a Carnation például a CIB Banknak készített egy honlapot, ahol banki szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek jelennek meg.
A keresőmarketing már évek óta virágzó üzletág, a pr-esek viszont csak most kezdenek el gondolkodni azon, hogyan lehet befolyásolni az online keresés eredményét. „Mit reagálna egy FMCG-cég pr-ese, ha például a »mérgezés« kulcsszóra egyszer csak az ő site-ja lenne az első találat, s beindulna a sajtógépezet, ami ezt a hírt magasra repíti?” – tette fel a kérdést Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője, utalva a search pr jelentőségére. „Az online pr egy viszonylag új, de rettentően fontos eszközrendszer az üzenetek eljuttatásában, a különféle »stakeholderekkel« való dialógusban” – tette hozzá Novák. E terület ráadásul gyorsan változik, a search pr például csak az utóbbi félévben jelent meg, mint a keresőmarketing határterülete.
„Ahogy a keresés egyre inkább központi tevékenységgé válik az emberek életében, úgy fog ez a szemlélet is teret nyerni a cégek kommunikációjában” – jósolta Novák.
Forrás: kreativ.hu