Száraz Attila

Média – Marketing – PR

Archive for the ‘Turizmus’ Category

Nyíregyházán az Élményfürdő abból él, ha zárva tart

Posted by Száraz Attila on jan-12-2012

Mottó:
Kohn panaszkodik Grünnek: – Egyre rosszabbul megy a bolt, a vevõ ritkább, mint a fehér holló, bezzeg a rezsi nagy, minden este kasszát csinálok, és azt látom, hogy nõ, egyre nõ a veszteségem!
Grün: – Akkor mibõl élsz?
Kohn: – Abból, hogy hétvégén zárva tartok…

Újsághír:

A sóstói Aquarius Élményfürdő jövő hétfőfőtől május végéig kizárólag pénteken, szombaton és vasárnap tart nyitva, hétfőtől csütörtökig a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a Fürdőház és a Júlia Fürdő szolgáltatásait ajánlja a városlakóknak.

A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. indoklása:

– A szezon kívüli időszakban, hétköznapokon jellemzően a senior korosztály tagjai veszik igénybe szolgáltatásinkat, akiknek a fürdőzési igényei elsősorban a termál medence és a szauna használatára korlátozódnak, így ebben az időszakban a fürdő más szolgáltatásai kihasználatlanok. A Júlia fürdő és a Fürdőház szolgáltatásai a senior korosztály igényeit tökéletesen kelégítik, a jelenlegi fürdőzési keresletet hétköznaponként maximálisan ki tudják szolgálni. Az országban egyébként több fürdő is bezárt, az újonnan nyitók pedig meg sem kísérlik az egész napos nyitva tartást. A szezonon kívüli nyitva tartásnak költségtakarékossági indokai is vannak: a több mint négy hónap alatt 25-30 millió forint megtakarítás realizálható, ami vállalatunk életében jelentős összeg! Ha nem vezetnénk be az új nyitva tartási rendet, ez az összeg negatív előjellel jelentkezne az eredményünkben, s ez akár a szezonra is kedvezőtlen hatással lenne: a karbantartási feladatok nehézkessé, vagy nem finanszírozhatóvá válnának. A vállalat tavaly mintegy 100 millió forintot javított az üzemi eredményén, a cél ezen tendencia megtartása, illetve javítása azért, hogy ne kelljen évről-évre az adófizetők pénzéből finanszírozni a vállalat működését. A végső cél, hogy a vállalat önmagát legyen képes fenntartani. Véleményünk szerint az új nyitvatartási rend nem kapcsolja ki a fürdőt a vérkeringésből, így presztízs veszteséget sem fogunk elszenvedni.

– Kíváncsiak voltunk arra is, a döntés hogyan érinti a dolgozókat. – Minden esetben elsődleges szempont a munkahelyek megtartása! Nem volt ez másképpen ebben az esetben sem, ezért olyan munkavállalókat érint a módosítás, akik határozott idejű munkaszerződéssel rendelkeztek, és szinte kivétel nélkül nyugdíjas korúak – figyelembe véve ezzel, hogy mindennapi megélhetésük ne kerüljön veszélybe. A többi dolgozót átcsoportosítjuk a már említett fürdők valamelyikébe, és az új munka törvénykönyv értelmében a törvényes munkaidő keret optimális felhasználásával foglalkoztatjuk tovább – írta válaszában a társaság menedzsmentje. (KM alapján.)

Szerintem…

1. Én azt gondolom kétfajta gondolkodásmód van. Az egyik, hogy az a jobb, ha bezárunk, a másiknak ékes példája az Állatpark, ahol a fennmaradásuk érdekében az elefántkakit is eladják. Az egyik bezár, a másik előre menekül… Mert élni AKAR!

2. Amikor a Kelet-Magyarország rákérdezett a dolgozókra, pontosabban a sorsukra, akkor a válaszadónak kimaradt a gondolkodásából, hogy az akár a menedzsmentet is érintheti. Márpedig, ha nem működik a fürdő, akkor mit csinálnak? Mit csinál egy bezárt fürdőben a menedzsment? Ami történt az kudarc és ebből mindenkinek le kellene vonnia a következményeket, és nem csak a fürdőmestert kellene, hogy érintse az ,,eredmény”. Hanem a menedzsmentet is.

3. Csak szeniorok látogatják… Nem kellene azon gondolkozni, hogy miért? Csak nem azért, mert nincs megfelelő hőfokú ugrálós medence, szauna, uszoda? Ha lenne, akkor talán menne a 10+, a 20+, 30+ korosztály is. Használhatósági szempontokból jól van összerakva az Élményfürdő?

4. Parkoló… Van? Nincs? Elég? Nem elég? Lehet-e ez a gátja a fürdőlátogatásnak?

5. Buszjárat. Jó? Nem jó? Fürdőbarát?

6. Új szolgáltatások? Új élmények? Vannak tervek? Vagy itt a válság oszt jónapot? Elég ennyi is?

7. Reklámkampányok? Célcsoport? Elérte a hatását? Mondjuk én nem nagyon találkoztam semmilyen hirdetéssel… Kedvezmények? Akciók? PR cikkek? Rendezvények? Október-november-december…

8. Hova tűnt Sóstógyógyfürdő-ből a ,,gyógy”? Egyáltalán hova tűnt a Sóstófürdő név?

Aki végig futtatja magában a fenti nyolc kérdésre a választ, akkor megállapíthatja, hogy ezért az eredményért kár volt igazgatót váltani. Mert újak sem váltották meg a világot. Másrészt meg látható, hogy vannak itt még bőven kiaknázatlan lehetőségek…

Persze ez csak magánvélemény…

Amúgy meg érdemes elolvasni újra, ahogy egy évvel ezelőtt is javasoltam, hogy a miskolciak miként szedték rendbe a barlangfürdőt. Csökkentették a jegyárakat, színvonalasabb szolgáltatást nyújtanak, a vendégek igényeihez alkalmazkodnak.

Akit meg az érdekel, hogy milyen a tágas parkoló, funkcionalitás, használhatóság egysége minden korosztály számára annak se kell messzire utazni, elég Nyírbátorba…

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye várai, kastélyai, kúriái

Posted by Száraz Attila on máj-13-2010


Nyírvidék + várak, kastélyok, kúriák nagyobb térképen való megjelenítése

A teljes térkép a Google Maps szolgáltatáson érhető el, rákeresve a Nyírvidék + várak, kastélyok, kúriák című térképre.

Görögország a célország a válságban

Posted by Száraz Attila on nov-21-2009

Olvasom, hogy Görögországba az idén több magyar turista utazott, mint tavaly. És persze bizakodóak, hogy jövőre még többen megyünk. A görögök a sikert az aktív turisztikai marketing hatásának tudja be.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az idén 150 ezer magyar szervezett turista járt Görögországban, összesen 400 ezer vendégéjszakát töltve ott, tavaly még 130 ezer volt a számuk. Magyarország részesedése így már 1,5 százalék a görög beutazó turizmusból.

Az idegenforgalmi marketingben is középpontba kell helyezni a minőségi szolgáltatásokat, ez jellemezte az idén a magyarországi görög idegenforgalmi kampánysorozatot.

Az első kilenc hónapban egyébként 614 milliárd forintot költöttünk el külföldön – a kiadások 58 százaléka (355 milliárd forint) a turisztikai motivációval utazókhoz, 30 százaléka (185 milliárd forint) a munkavégzési célú utakhoz kötődött, ez folyó áron az előbbieknél 4 százalékos csökkenést, míg az utóbbiak esetében 57 százalékos emelkedést jelent. Az 1 fő egy napra jutó költése az egynapos utazásoknál (csaknem 700 forinttal) 8400 forintra, a többnapos utazások esetében (650 forinttal) 9500 forintra nőtt. A fizetési mérleg egyenlege 9 hónap alatt 324 milliárd forint, illetve 1151 millió euró volt, minden negyedévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban.

Az egynapos utazások csaknem felét (49 százalék) vásárlási céllal tettük, a turisztikai motivációjú utazások 31 százalékot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 83 százalék volt. Jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 15 százalék volt.

A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 13,2 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma kismértékben nőtt, addig a többnaposoké 7 százalékkal csökkent 2008 I–III. negyedévéhez képest, miközben több napra utazók átlagos tartózkodási ideje is nőtt: 11-ről 12 napra.

valsag.com

Egyre kevesebben fizetnek be komplett csomagokra az utazási irodáknál, vagyis amikor helyettük szerveznek meg mindent a szállásfoglalástól kezdve az idegenvezetőig. Ehelyett ma már nagyon sok utas az interneten keresztül intézi a foglalást, és a “dynamic packaging”-et választja – azaz saját maga állítja össze utazását.

Folytatás