Száraz Attila

Média – Marketing – PR

Archive for the ‘Online vásárlás fogyasztói háttere’ Category

Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”

Posted by Száraz Attila on szept-22-2008

Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”: már a szakma is unja, amit csinál

E.ON, Nestle, Reklámstratégiák, UPC
A BrandFestival második napján sikertörténeteket hallhatott a közönség, és ismét megállapították az előadók, hogy a hagyományos reklám kora lejárt, ideje változtatni a marketingesek hozzáállásán. Annyival mintha előrébb került volna a szakma, hogy a ténymegállapításon túlmutató, motiváló, konkrét megoldásokat felvázoló előadások is elhangzottak.
Nincs mese, testre kell szabni
A BrandFestival első napján messziről, a makrogazdasági környezet bemutatásával indult a rendezvény, melynek célja alapvetően a marketing és a médiavilág helyzetének elemzése volt. Az első nap Nobel-díjas, valamint hazai gyakorló közgazdászok mondták el véleményüket az aktuális gazdasági helyzetről, a nap végefelé és a második napon pedig szűken vett szakmai kérdéseket vetettek fel az előadók.
Az előadások lényege a kiútkeresés volt a mostani “reklámmocsárból”. Ennek a megállapításnak az egyetlen szépséghibája, hogy azok ültek ott, akik a mai magyar reklámvalóságot kitalálják, megvalósítják és pénzelik. Az mindenesetre megnyugtató, hogy ők sem elégedettek a termékkel, és tisztában vannak azzal, nem erre vágyik a fogyasztó. De akkor mire?
Nagyobb kockázat nem bevállalósnak lenni
Grósz Judit, a UPC és Jákó Eszter, az E-On marketingvezetője saját sikerreceptjét osztotta meg a közönséggel. Sikerük titka a bevállalás: a UPC a sok díjat nyert és elhíresült Szőke kapitány reklámmal, az E-On pedig az Olimpiára gyártott szurkolói fallal, illetve a sportolókkal felvett kandikamerás kisfilmekkel ért el sikereket. Mindkét hirdetési módszer szakít a hagyományokkal: mindkettő a szórakoztatásra épít.
Együtt. Működik
A BrandFestivált szeptember 18-19-én rendezték meg Visegrádon. Az idei stratégiai kommunikációs találkozó az “Együtt. Működik!” alapgondolat jegyében, hazai és külföldi neves előadók segítségével elemzi a versengő és együttműködő stratégiában rejlő lehetőséget, rávilágít az innovatív vállalkozói szellem hosszabb távú hatásaira.
Grósz Judit nem tartja magát bevállalósnak, ahhoz túl sok pénz forog kockán, hogy “bizonytalan fába” vágja a fejszéjét. Az ő értelmezésében nagyobb kockázat, ha az ember a megszokott úton halad, és az enyészetnek gyártja a reklámjait. Szerinte sok reklám van, amit észre sem vesznek az emberek, jónéhányat észrevesznek, de nem szeretnek, a ritkább fajta reklám pedig az, amit észrevesznek és még szeretnek is. Az olyan hirdetés pedig kivételnek számít, amit annyira megszeretnek, hogy túl is mutat önmagán.
A szakember szerint az első két kategóriába kerülni meglehetősen könnyű feladat, és nagyobb veszteséget jelent, mint megpróbálni a másik két csoportba bejutni. Így érdemes befektetni pénzt és energiát, hogy olyat alkosson az ember, amit észrevesz a fogyasztó, meg szeret is. Az már szinte csak a szerencsén múlik, begyűrűzik-e utána a hirdetés a hétköznapi szóbeszédbe is.
A fogyasztók megsüketültek a reklámzajban
Csetényi Csaba, a Hamu és Gyémánt ügyvezetője szintén a bátor, párbeszéd jellegű hirdetési stratégiára hívta fel a közönség figyelmét. Az egy dolog, hogy megismerjük az új technikákat, de a hozzáállásunkon is változtatni kell. Már nincsenek tömegek a reach- és a CTP-adatok mögött. A háziasszonyok manapság már megtanulták, hogyan kell a tizenöt perces reklámblokk alatt megfőzni a vacsorát, tehát már senkihez sem szólnak a tévéreklámok.
Így az egyetlen választás, ha a cég utánamegy a vevőnek, alázatos lesz, kitudakolja, mi érdekli, és csak releváns ajánlatokkal bombázza. A szakember tapasztalatai abba az irányba mutatnak, hogy a hirdetőknek saját profilokat kell létrehozniuk a fogyasztóikról, és testre kell szabni az ajánlatokat. Csak így lehet párbeszédbe elegyedni velük.
Marketing: szervezett utazás helyett felfedezőút
Hanzel Lajos, a Nestlé marketingigazgatója nem szereti a marketingkonferenciákat; nem is megy el előadni, ha hívják, ugyanis nem sok értelmét látja ezeknek az eseményeknek. Szerinte a kudarcokról senki nem beszél, a sikerek megosztásával viszont versenyelőnyhöz jutnak a résztvevők. Most mégis kivételt tett, és eljött, hogy megbizonyosodjon arról, helyesek-e a feltételezései.
Hanzel Lajos emellett a szolgaian másolt, felelgetős, más ötletét lekoppintó, harminc másodpercbe minél több információt beszuszakoló, egymásra licitáló reklámokat sem szereti. A “szappanoperás” hirdetéseken a Nestlé már túl van, és a cég tapasztalatai szerint óriási hátránya ennek a műfajnak, hogy a néző egy idő után már el is felejti, melyik márkáról van szó, csak a történet érdekli. A bankok és a UPC marketingesei – úgy tűnik – ezt másképp látják. A lényeg úgyis a végeredmény, ez pedig nem a reklámversenyek díjaiban, hanem a vásárlásokban mutatkozik meg.
Hanzel Lajos a marketing-gurukban sem hisz, ugyanis mondanivalójának lényege a kísérletezésre való motiválás volt. A rendkívül cinikus, ám érdekes szempontok szerint szerkesztett előadás arra hívta fel a marketingesek figyelmét, hogyan lehet a marketinget egy biztonságos, szervezett társasutazáshoz hasonlóan is művelni, azaz a jól bevált klisékkel operálni. Ennél azonban sokkal érdekesebb és célravezetőbb, ha az ember dzsungeltúraként fogja fel munkáját, és mer kísérletezni, újszerű döntéseket hozni.
A jövő a márkázott tartalomé
Az MTV, az RTL Klub és a Viasat programigazgatói egyetértettek abban, hogy a hirdetők számára nem elég már csak hagyományos reklámszpotokkal megjelenni. Gyakorlatilag már mind a kereskedelmi csatornák, mind a hirdetők kész tényként kezelik ezek hatástalanságát. A jövő abba az irányba mutat – és ezt a programigazgatók is belátták – , hogy a reklámügynökségeknek át kell alakulniuk és a hagyományos kampányok mellett márkázott tartalmat is kell szolgáltatniuk a hirdetők felé.
A jövőben egy kampánystratégiai tárgyaláson már nem elég, ha csak a hirdető és a kereskedelmi vezető vesz részt. Lassan a producereknek, kreatívoknak is ott a helyük a csatorna részéről is, mert már nem csak szigorúan vett másodpercekben lesz mérhető a megjelenés. Egyre több olyan műsort kell készíteni, ahol aktívan jelenik meg a hirdető, ennél fogva beleszólása is lesz a produkcióba. Hamarosan ez a megjelenés már hatékonyabban éri el a fogyasztót, mint egy sima reklámszpot.
Üzenethierarchia van, nem csatornahierarchia
A fenti gondolatokat támasztotta alá az utolsó panelbeszélgetésen részt vevő hat vezető vállalat marketingigazgatója is. A konklúzió: a csatornák közti hierarchia kezd elmosódni; a reklámokat sokkal inkább testre kell szabni, és erősíteni kell a tévé és az internetes hirdetések kapcsolatát. A fogyasztók más hangulatban, hozzáállással találkoznak egy internetes, mint egy televíziós hirdetéssel, nem lehet ugyanazokat az üzeneteket közvetíteni egy kisebb mutációval. A jövő titka: a pontosabb célzás.
Ahogy – Simor András szerint  – az erős piaci törvények előbb-utóbb “helyrepofozzák” az országot, a reklámszakma is rákényszerül majd, hogy valóban ne ontsa magából óraszám a nézhetetlen tévéreklámokat, hanem szórakoztasson és testreszabjon.
A digitalizáció ugyanis legalább annyira kemény szabályokat diktál, mint a kapitalizmus, ezek alól pedig nem lehet kibújni. A fogyasztó már főzés közben, fél füllel sem fogja hallgatni azokat a reklámokat, melyekre nem kíváncsi, egyszerűen “skippeli” majd azokat.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum

Döbbenetes tájékozatlanság: így internetezünk

Posted by Száraz Attila on szept-21-2008

Fél év alatt 5 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2008 első félévében 46 százalékos az internet penetráció – több mint 3,4 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 42 százalék.

Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság közel feléről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban – derül ki az NRC és a TNS közös kutatásából.

Bár az utóbbi években dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 50, utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 60 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalékos a penetráció. Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 32 százaléka használja otthonról az internetet. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

2007 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 86 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használt. 2007 második félévében figyelhettük meg először, hogy a kábeltévés internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya meghaladta az ADSL-lel rendelkezőkét.

A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.

Kiemelendő, hogy egy év alatt jelentősen, 53-ról 65 százalékra nőtt azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,1 milliót – derül ki az NRC és a TNS közös kutatásából.

Privátbankár.hu

Mennyire vagyunk lemaradva… ?

Posted by Száraz Attila on szept-21-2008

Az internet-penetráció folyamatosan nő Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon – ám ennek üteme még mindig csak fele akkora, mint a fejlett piacoké.

A 2007. december és 2008. május közötti időszakban az internet-penetráció nőtt Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban is. A legnagyobb mértékű internet-használatot Csehországban mérték, 2008. májusban. A Gemius és a Mediaresearch adatai szerint a vizsgált mutató elérte az 54,6%-ot. A MillwardBrown SMG/KRC kutatása alapján májusban 45%-os volt az internet-penetráció Lengyelországban. Magyarországon a penetráció csupán 40%-os volt ugyanekkor a gemius/Ipsos Audience mérése szerint.

A CEE (Közép- és Kelet-Európa) régió országainak internetes penetrációját az e tekintetben legfejlettebb ország, vagyis Dánia statisztikáival összehasonlítva lehet legjobban elemezni. A Gemius kutatásának eredménye kimutatta, hogy az internet elterjedtsége a skandináv országban 82,03%-ot ért el ez év májusában. Ez majdnem kétszer annyi, mint a fentebb említett CEE országokban.

„Habár az internet-penetráció még mindig Dániában a legnagyobb, mely az egyik legfejlettebb online piacnak számít Európában, a közép- és kelet-európai országok sem maradnak el tőle, ha a látogatónkénti átlagos oldalletöltés-számot vagy a felhasználónként átlagosan online eltöltött időt vesszük figyelembe.” – hívja fel a figyelmet Filip Pieczyński, a Gemius SA nemzetközi részlegének vezetője.

Ha az első 100, legtöbb valós felhasználóval rendelkező webhelyet vizsgáljuk a négy országban, akkor kiderül, hogy látogatónkénti átlagban a legtöbb oldalletöltéssel (1169) Csehország büszkélkedhet. Dánia e tekintetben a második helyen áll 642 oldalletöltéssel. Lengyelországban ez az érték látogatónként 625, Magyarországon 277 májusban.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyi időt töltöttek el a látogatók a vizsgált weboldalakon, akkor jól látszik, hogy a csehek jóval több időt töltöttek el internetezéssel, mint a dánok, a lengyelek vagy a magyarok. Egy cseh internetező majdnem 24 órát töltött el online májusban. Lengyelország a második a sorban, látogatónként 19 órával. Dániában 7 óra 26 percet, Magyarországon 6 óra 15 percet interneteztek átlagosan.

Forrás

Figyeljünk oda a látogatóinkra!

Posted by Száraz Attila on márc-18-2008

Egy 2006-os felmérés szerint az emberek a legszívesebben a következőket csinálják, csinálnák TV-nézés mellett:
60 százalék, szörföz a neten
51 százalék, beszélget telefonon
49 százalék, olvas
43 százalék, takarít
40 százalék, alszik
37 százalék, sütés-főzés

Természetesen azt mindenki tudja, hogy amíg valaki igazából a TV-re figyel, addig más üzenetek nem igazán jutnak el hozzá. Nekünk azt kell elérnünk, hogy az emberek a TV helyett az Internetet válasszák, és ha már azt választották, akkor célba érjenek üzeneteink, azaz a látogatóink ,,kattintsanak”.

Éppen ezért nagyon oda kell figyelnünk a következőkre:

1. A website látogatók döntéseikben sokkal gyorsabbak, mint valaha!

Hogyan segíthetjük ebben? Hogyan billenthetjük a döntésüket a mi oldalunkra?

Mindenek előtt információ közléssel, interaktivitással, melynek eszköze lehet email, blog, gyorsüzenetküldés , chat (a website tulajdonossal és a látogatók egymás között is.)

A fogyasztóknak információkat kell adnunk, ki kell elégítenünk a kíváncsiságukat a termékeink, a szolgáltatásunk iránt és akkor amikor akarják.

2. A vevő nem Pavlov kutyája

A vevő nem olyan, mint Pavlov kutyája és nem vásárol csak, mert egy eladó csenget egyet.

Hogyan vásárolnak ma az emberek az Interneten?

Először rákeresnek egy termékekre a Google-val, vagy felkeresik az ismert ár-összehasonlító portálokat. Felkeresik a vásárlás szempontjából szóba jöhető website-okat, majd ezt követően barátokon, fórumokon keresztül kiértékelik, ellenőrzik az ott talált információkat, azok megbízhatóságát. Ezután kerül sor a vásárlásra. Majd a vásárló a különböző website-okon ugyanúgy véleményt mond, mondhat, mint a korábbi vásárlók is tették.

Szomorú, hogy a legtöbb honlap, nem vásárló barát, azaz nem tartalmaz minden olyan információt, aminek a segítségével az emberek a bizalmukba fogadnák, és egyből mernének vásárolni. Ennek hiányában pedig nagyon sokat számít, hogy egy-egy korábbi vásárló mit ír az Interneten a vásárlási tapasztalatairól. Ez pedig azt jelenti, hogy a közbeszédet nem az eladó cég uralja, hanem a vevők.

3. A vevők korrekt, tárgyilagos és megbízható információkra kíváncsiak.

A fogyasztók 67 százaléka, akik alapvetően vásárolni szeretnének egy webáruházban általában csalódottan, vásárlás nélkül távoznak, mert nem kaptak a kiskereskedőktől elég információt.

Ez azért van, mert a többség alapvető hibákat követ el. Például nem lehet változtatni a betűméretet, vagy nem lehet nagyítani a termékképeket. Többszőr előfordul, hogy a navigáció nem egyértelmű. A látogató összevissza kattint, belebonyolódik a honlapba, de nem tud meg semmit az őt érdeklő termékről, szolgáltatásról.

Az analitika nem hazudik, jól mutatja a trendeket. A visszafordulások elárulják a zsákutcákat. Gondoljunk arra, hogyha hibázunk a honlapunk ,,használhatósága” terén, akkor azzal a vetélytársaink honlapjára küldjük a látogatóinkat.

Figyeljünk oda a látogatóinkra!

Posted by Száraz Attila on márc-18-2008

Egy 2006-os felmérés szerint az emberek a legszívesebben a következőket csinálják, csinálnák TV-nézés mellett:
60 százalék, szörföz a neten
51 százalék, beszélget telefonon
49 százalék, olvas
43 százalék, takarít
40 százalék, alszik
37 százalék, sütés-főzés

Természetesen azt mindenki tudja, hogy amíg valaki igazából a TV-re figyel, addig más üzenetek nem igazán jutnak el hozzá. Nekünk azt kell elérnünk, hogy az emberek a TV helyett az Internetet válasszák, és ha már azt választották, akkor célba érjenek üzeneteink, azaz a látogatóink ,,kattintsanak”.

Éppen ezért nagyon oda kell figyelnünk a következőkre:

1. A website látogatók döntéseikben sokkal gyorsabbak, mint valaha!

Hogyan segíthetjük ebben? Hogyan billenthetjük a döntésüket a mi oldalunkra?

Mindenek előtt információ közléssel, interaktivitással, melynek eszköze lehet email, blog, gyorsüzenetküldés , chat (a website tulajdonossal és a látogatók egymás között is.)

A fogyasztóknak információkat kell adnunk, ki kell elégítenünk a kíváncsiságukat a termékeink, a szolgáltatásunk iránt és akkor amikor akarják.

2. A vevő nem Pavlov kutyája

A vevő nem olyan, mint Pavlov kutyája és nem vásárol csak, mert egy eladó csenget egyet.

Hogyan vásárolnak ma az emberek az Interneten?

Először rákeresnek egy termékekre a Google-val, vagy felkeresik az ismert ár-összehasonlító portálokat. Felkeresik a vásárlás szempontjából szóba jöhető website-okat, majd ezt követően barátokon, fórumokon keresztül kiértékelik, ellenőrzik az ott talált információkat, azok megbízhatóságát. Ezután kerül sor a vásárlásra. Majd a vásárló a különböző website-okon ugyanúgy véleményt mond, mondhat, mint a korábbi vásárlók is tették.

Szomorú, hogy a legtöbb honlap, nem vásárló barát, azaz nem tartalmaz minden olyan információt, aminek a segítségével az emberek a bizalmukba fogadnák, és egyből mernének vásárolni. Ennek hiányában pedig nagyon sokat számít, hogy egy-egy korábbi vásárló mit ír az Interneten a vásárlási tapasztalatairól. Ez pedig azt jelenti, hogy a közbeszédet nem az eladó cég uralja, hanem a vevők.

3. A vevők korrekt, tárgyilagos és megbízható információkra kíváncsiak.

A fogyasztók 67 százaléka, akik alapvetően vásárolni szeretnének egy webáruházban általában csalódottan, vásárlás nélkül távoznak, mert nem kaptak a kiskereskedőktől elég információt.

Ez azért van, mert a többség alapvető hibákat követ el. Például nem lehet változtatni a betűméretet, vagy nem lehet nagyítani a termékképeket. Többszőr előfordul, hogy a navigáció nem egyértelmű. A látogató összevissza kattint, belebonyolódik a honlapba, de nem tud meg semmit az őt érdeklő termékről, szolgáltatásról.

Az analitika nem hazudik, jól mutatja a trendeket. A visszafordulások elárulják a zsákutcákat. Gondoljunk arra, hogyha hibázunk a honlapunk ,,használhatósága” terén, akkor azzal a vetélytársaink honlapjára küldjük a látogatóinkat.

A magyar internetezők húsz százaléka vásárol a weben

Posted by Száraz Attila on márc-3-2008

Nem változott drasztikusan az elmúlt években az interneten vásárlók aránya: a 2005-ben mért 14 százalékról 2007 második félévére 20 százalékra nőtt a Nemzeti MédiaAnalízis kutatássorozat eredményei alapján.

A Szonda Ipsos és a Gemius Hungary kutatása szerint, mivel időközben jelentősen nőtt az internetezők száma, az online vásárlók száma is emelkedett, 2007 második felében meghaladta a 600 ezer főt. Ez a 2005-ben mért 270 ezer online vásárlónak több mint kétszerese.

A felmérés szerint az e-kereskedelmi oldalakat még többen látogatják, mivel nagyon magas azon internethasználók aránya, akik ha nem is vásárolnak az interneten keresztül, de információkat keresnek, tájékozódnak az online áruházak oldalain: egy 2007-es Szonda Ipsos kutatás alapján a hetente legalább egyszer internetezők 74 százaléka tesz így.

A közlemény szerint a több mint 1,8 millió internetező, azaz valamivel több mint minden ötödik felnőtt magyarországi lakos legalább egy alkalommal felkeresett a vizsgált nyolcvan webhely közül legalább egy aukciós oldalt, online üzletet vagy árösszehasonlító felületet 2007 utolsó hónapjában.

A felmérés szerint a legsikeresebb oldalak a nagy aukciós oldalak, a vatera.hu és a teszvesz.hu. Decemberben a vatera.hu-t 680 ezer, a teszvesz.hu-t 650 ezer látogató kereste fel, ezeket a két árösszehasonlító oldal követte, az arukereso.hu 470 ezer és a kirakat.hu 460 ezer látogatóval. Ezt követően található a listán az első valódi online áruház, a bookline.hu, amit négyszázezren látogattak.

A nemzetközi online kereskedelmi márkák közül a pixmania.com (270 ezer látogató), az amazon.com (180 ezer), és az ebay.com illetve ebay.de a legnagyobbak (együttesen 170 ezer látogató).

Az összes eltöltött idő tekintetében az xpress.hu a harmadik a vatera.hu és a teszvesz.hu mögött, míg egy látogatóra vetítve az oldal látogatására fordított időt, meg is előzi ezeket.

MTI/Menedzsment Fórum

Az NRC már online is vizsgál fókuszcsoportot

Posted by Száraz Attila on feb-28-2008

Az NRC Kft. vezető az online piackutatásban, így igyekszik mindig a lehető legmodernebb technikákat alkalmazni kutatásai során. Ennek jegyében cégünk újra bővíti kutatási módszereinek körét és a jövőben online fókuszcsoportos vizsgálatok készítését is vállalja.

Az NRC a Meroving Kft-vel együttműködve alkalmazza az új technikát, ami egy gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás a kvalitatív kutatások területén. Az online fókuszcsoportos vizsgálat lényege, hogy a csoport tagjai egy chatszobában találkoznak és a moderátor irányításával interneten keresztül folyik a vizsgálat. A módszer segítségével könnyedén legyőzhetők a földrajzi akadályok, kiszűrhetők a véleményvezérek illetve az anonimitás miatt őszintébb válaszok születnek. Az online módszerrel gyorsabban és egyszerűbben lehet kvalitatív kutatásokat végezni, hiszen jóval rugalmasabb és kevesebb erőfeszítést igényel a vizsgálatban résztvevőktől, mint a hagyományos fókuszcsoportos kutatás.

Érvek és ellenérvek

A fókuszcsoportos módszer alkalmazása esetén a csoporttagoknak és a moderátornak nem kell térben is azonos helyen lenniük, mert a diskurzus egy chatroomban, egy virtuális szobában zajlik.

A hagyományos módszer mellett állók azt az ellenérvet említik az online fókuszcsoport kapcsán, hogy elvész a nem verbális csatorna, ami a módszer sava-borsa. A tapasztalatok szerint – néhány speciális témától eltekintve – a verbalitás hiánya gyakrabban a módszer erénye, mint hátránya. Ilyen előny például, hogy online csoport esetében könnyedén kiszűrhetők, adott esetben kiiktathatók a véleményvezérek, akik saját erőteljes meggyőződésükkel befolyásolják a többi résztvevő véleményét is, ezzel akadályozva az objektív eredmények kiszűrését. Online fókuszcsoportos vizsgálat esetén a moderátor kérdéseire a csoportban résztvevők először mindig egyszerre, párhuzamosan reagálnak, azaz nem befolyásolják egymást, így az első reakció mindig szuverén, másrészt az ismert közeg és az anonim és online kommunikációra jellemző ellazult őszinteség miatt sokkal bátrabban fogalmazzák meg saját véleményüket, majd ragaszkodnak is ahhoz.

Egy másik kézenfekvő ellenérv, hogy az írás és eleve az írásbeliség sokaknak okoz nagyobb gondot, mint a beszéd, valamint, hogy kevesebbet lehet leírni egységnyi idő alatt, mint elmondani. Ezzel kapcsolatban két tapasztalatunk van:

§ a kérdésekre először mindenki egyszerre, párhuzamosan válaszol, tehát eleve minden kérdésre mindenkitől érkezik válasz, amely hagyományos esetben elképzelhetetlen

§ a belső kényszer, amely a vélemény megfogalmazásának és az idő szorításának együtthatásaként keletkezik, abba az irányba tolja a kutatási alanyokat, hogy kirostálják a mondanivalójukat, így megnő a releváns vélemények aránya.

Emellett úgy vettük észre, hogy nincsenek jelentős sebességbeli különbségek, tehát a gépelés inkább elmossa a különbségeket, mintsem hogy mélyítené azokat.

Online fókuszcsoport esetén tükörszoba helyett a „hagyományos” szobában ülhet a megrendelő, viszont csak a moderátorral látják egymást, a kutatási alanyok nem tudnak erről semmit. Szükséges esetén a megrendelő írásban segítheti/zavarhatja a moderátor munkáját, amelyet a csoporttagok szintén nem látnak, így a moderátor tekintélye nem sérül.

A már korábban említett szuverén vélemények megléte miatt megvalósítható egy vegyes férfi-nő csoport olyan nehéz témában, mint pl. a napi politika, ahol a klasszikus fókuszcsoport esetében komoly probléma, hogy a társadalmi konvenciók miatt a nők automatikusan hátra húzódnak, és a férfiakra hagyják a politikát.

Fontos szempont lehet az őszinteség, amelyet olyan problémás témák esetében tapasztaltunk, mint az alkohol- vagy drogfogyasztás. Online fókuszcsoport esetén a válaszadók anonimitásba burkolózva nyíltabban tudnak „beszélni” a kényesebb témákról is.

A kutatási alanyok azonosítását alapvetően a hagyományos, szűrőkérdőíves toborzással oldjuk meg, de – éppen a fentebb említett ellazulás miatt – a tudatos csalók is nagyon hamar lebuknak.

Az ezeken felül jelentkező előnyök

§ a földrajzi minta a hagyományosnál nagyságrendekkel finomabban hangolható, hiszen nem kell egy helyen tartózkodni az egy fókuszcsoportban levőknek.

§ gyorsabban lebonyolítható a kutatás, mivel párhuzamosan több csoport véleménye is vizsgálható

§ a kutatásról nem kell videofelvételt készíteni, a felvételt nem kell utólag feldolgoztatni, helyette a beszélgetés szövegkönyve adatbázisban tárolódik, amely már a beszélgetés közben is exportálható.

§ az online fókuszcsoporton hatékonyan használhatók az ún. projektív technikák és a klasszikus pszichológiai módszertani eszközök. Az eredményei a szövegkönyvöz hasonlóan adatbázisba kerülnek és webes adminisztrációs felületen HTML formátumú dokumentumokba exportálhatók. A teljesség igénye nélkül:

· képválasztás (több képből egy kiválasztása)

· sorba rendezés

· képek párosítása (kép képhez, kép szöveghez és fordítva)

· kollázs készítése (többszörös képválasztás, majd az eredmény képekből egy teljes kép összeállítása – márkaarculat)

· brand mapping (márkák csoportosítása szabadon létrehozott csoportokba)

· szemantikus differenciál (a kutatás tárgyának jellemzése olyan csúszó skálák segítségével, amelyek két végpontján egy-egy ellentétes jelző áll, pl. modern kontra avítt, vagy világos kontra sötét, stb.)

· szövegértékelés (a felajánlott szöveg valamely részének kijelölése, annak értékelése pontozással/csúszó skálákkal/szöveggel)

· filmek és hanganyagok bemutatása és értékelése (a kapott tetszési eredményeket görbékké alakítva visszaültetjük a videóra)

· befejezetlen/hiányos mondatok befejezése/kiegészítése (szlogengyártás)

· több speciális játék is létezik, amelyeket a Meroving fejlesztett, így az offline alkalmazásuk korábbról nem ismert. Ezeket célzottan egy-egy kutatáshoz fejlesztették, de szabadon paraméterezhetők új feladatokhoz is.

§ A vezérfonal (bemelegítő és hangoló szövegek, kérdések) és az ingeranyagok (játékokat) előre feltölthetők.

Összességében elmondható, hogy az online fókuszcsoport kiváló kontrollmódszer olyan ügyfelek fókuszcsoportos kutatásaiban, akik még nem ismerik ezt a technikát valamint az esetek túlnyomó többségében tökéletesen helyettesítheti az offline csoportot, és sokkal gyorsabban lebonyolítható és kiértékelhető annál.

Forrás: NRC

Hazánkban is hódít a netes vásárlás

Posted by Száraz Attila on feb-27-2008

A magyarországi internetezők 45 százaléka vásárolt már az interneten, ugyanakkor az – on-line vásárlást ismerő – internethasználók 36 százaléka kockázatosnak tartja azt – közölte az internetes kutatásokkal foglalkozó Gemius Hungary Kft. kedden az MTI-vel.

Az internetes vásárlást már kipróbálók 24 százaléka legalább havonta egyszer él a lehetőséggel, 23 százalékuk, pedig gyakrabban szeretne online vásárolni.

A közlemény szerint a felhasználók akkor vásárolnak szívesebben az interneten, ha kedvezményekkel (16 százalékuk) vagy alacsonyabb árakkal (18 százalékuk) találkoznak. Az internetezők az online üzleteket előnyben részesítik az aukciókkal szemben, előbbiekben a vásárlók mintegy 92 százaléka költött már pénzt korábban – áll a közleményben. Az online üzletek legnagyobb előnye az internetezők szerint az időmegtakarítást és a rendelés leadásának tetszőleges ideje. Ezzel szemben az aukciókon a nehezen fellelhető tárgyakat is könnyebb megtalálni. Az internetezők leggyakrabban könyveket, CD lemezeket és filmeket vásárolnak, az internetes áruházak ügyfeleinek 61 százaléka, az aukciók vásárlókörének 43 százaléka fizetett ilyen termékekért.

Az előbbi termékkategóriáktól eltekintve teljesen mást keresnek a vásárlók az online boltokban és az aukciós oldalakon. Az utóbbiakat számítógépes eszközök, ruházat vagy ékszerek esetén részesítik előnyben, azok közül, akik már vásároltak korábban aukción, minden negyedik személy fizetett ilyen termékért az adott oldalon. Ugyanakkor az internetes áruházak vásárlói vonat-, busz- és repülőjegyeket (33 százalék), valamint mozi- és színházjegyeket vettek jellemzően. A Gemius Hungary Kft. a lengyelországi székhelyű Gemius S.A. cég magyarországi leányvállalata. A Gemius Hungary Kft. 2005-ben jött létre.

Menedzsment Fórum