Száraz Attila

Média – Marketing – PR

Archive for the ‘Online public relations’ Category

PR-nak, az online médiának kedvezhet a válság

Posted by Száraz Attila on nov-11-2008

A gazdasági válság átrendezheti a kommunikációs szakmát. Teljesen leállni a kommunikációval nem lehet, de muszáj arra kevesebbet költeni. Emiatt előtérbe kerülnek a PR-módszerek, és az online piac is nagyobbat szakíthat a reklámtortából, nyomonkövethetőségének köszönhetően. Az online brandépítés elsősorban internet-penetráció kérdése, így ez Magyarországon még kevésbé jellemző. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a lakóparkok óriásplakátok helyett jövőre már imázsukat is neten építik.

A cikk folytatása…

Miért nem szeretik az újságírók a ,,píárosokat”?

Posted by Száraz Attila on szept-11-2008

Az újságírók és a pr-szakma viszonya nem felhőtlen. Többnyire kölcsönösen és mélyen lenézik egymást. Közben persze kénytelenek összeszorított szájjal, de mégis mosolyt mímelve együttműködni.

Szondi György most vette a fáradtságot és a halálos sajtódózis kockázatát is vállalva, nagyobb mennyiségű országos és "vidéki" lapon rágta át magát, hogy megtudja, hogy a „pr” kifejezés milyen kontextusban jelenik meg az írásokban. Vizsgálatának eredményeit a PR Heraldban tette közzé.Azt hiszem, senkit sem lepek meg nagyon, amikor elárulom, hogy a Szondi által elolvasott cikkek többségében nem valami pozitív, a dolgokat előre vivő, világmegváltó tevékenységként jelenik meg a pr.

"Az újságírók és a pr-szakemberek szakmai kapcsolatának minősége az egyik lehetséges magyarázata a fentebb elemzett jelenségnek. A negatív hozzáállás magyarázható egyes pr-szakemberek kompetenciájának vagy éppen profizmusának hiányával, a sajtó képviselőivel történő kapcsolattartás, együttműködés terén. "

Dolgoztam már mindkét oldalon. Azt tapasztaltam, hogy a bizalmatlanság, a lenézés kölcsönös.

"Elgondolkodtató az is, hogy a Magyarországon gomba-módra szaporodó újságíró- és médiaszakember képzési helyeken, főiskolákon és OKJ-tanfolyamokon vajon személy szerint kik, milyen felkészültségű emberek és mit tanítanak a public relations-ról, honnan ered a magyar médiamunkások hihetetlen alulinformáltsága, és tudatlansága a pr-szakmával kapcsolatban? "

Azért azt gyorsan hozzátenném, hogy az újságírók és a péeresek jelentős része ugyanazokból a kommunikációs gyorstalpalókból kerül ki, azokból az iskolákból, ahol ugyan rengeteg érdekes előadást hallhatnak, csak éppen a két szakma lényegét nem ismerik meg.

Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az újságírók és a péeresek közti bizalmatlanság nem genetikailag kódolt, hanem szigorúan gyakorlati alapokon nyugszik. Mindkét szakma jó szándékú képviselőinek komoly esélye van arra, hogy belefusson a "másik oldal" valamelyik dilettáns, nagyképű, pöffeszkedő képviselőjébe. Vajon hány ilyen találkozás kell, hogy kialakuljon  a masszív előítélet?

Forrás

Pr-ügynökségek – lassú ébredés

Posted by Száraz Attila on máj-7-2008
Az internetes eszközök használatát tekintve a pr-szakma lemaradásban van a marketingesekhez és a reklámosokhoz képest – írja a Kreatív májusi száma. Néhány pr-ügynökség már próbálkozik újmédiás megoldások használatával, és a területre beléptek a hagyományos online ügynökségek, továbbá új eszközöket, például online sajtótájékoztató-rendszereket kínáló cégek is.
Az online reklámköltések 2007-ben a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint kiugróan magas: 44,43 százalékos növekedési arányt mutatnak az előző évi adatokhoz képest. Ezzel a teljes reklámtorta 7,5 százalékát hasítja ki az online reklám, ehhez képest a pr területén még csak nem is mérik az online költéseket.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) elnöke szerint ma nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mennyit költenek online pr-re. Nem csoda, hiszen ma a pr-ügynökségek újmédiás eszközhasználata nagyjából annyiban merül ki, hogy e-mailben küldik a sajtóközleményeket, pr-cikkeket helyeznek el honlapokon, esetleg internetes portálokat és blogokat is bevesznek a sajtófigyelésbe.
Jól mutatja az ágazat gondolkodásbeli késedelmét, hogy az egyik legnagyobb hálózati ügynökség, a Weber Shandwick közép-kelet-európai regionális központja, amelynek bázisa éppen Budapesten van, idén márciusban hirdette meg Advocacy (márkapártfogó) elnevezésű programját. Ennek lényege az a reklámiparban már évek óta ismert és a gyakorlatban is alkalmazott gondolat, hogy a szájreklám és a véleményvezérek bevonása hatékony megoldás a kommunikációban. Az ügynökség Paul Marsden szóbeszédmarketingszakértő közreműködésével készült, márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányának egyik fő állítása, hogy a fogyasztói döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet kapnak a személyes meggyőzés eszközei. A szöveg szerint a márkaevangélizmus és a szóbeszéd ötször hatékonyabb, mint a hagyományos reklám. Bár ezt alapvetően offline eszközökkel gyakorolja a Weber Shandwick, ez az út az online irányába is.
A cégeknek ahhoz, hogy a fogyasztókkal közvetlen párbeszédet tudjanak kialakítani, először meg kell ismerniük az internetes közösségeket és azok véleményét. Az elmúlt időszakban egyre több online ügynökség vállal pr-megbízást internetes közösségek által létrehozott tartalmak figyelésére. „Az első lépés, hogy tudjunk arról, ha valaki esetleg negatív híreket terjeszt a megrendelő cégről vagy annak valamely szolgáltatásáról” – mondta Szabó Erik, a Carnation kereskedelmi igazgatója. A második lépés azonban gyakran már elmarad. Nehezen döntenek abban például, hogy egy negatív hírre hogyan reagáljanak.
Szántó Balázs, a Noguchi Porter Novelli operatív igazgatója szerint sokszor álbloggerbejegyzésekkel szeretnék a vállalatok kiegyensúlyozni a tartalmat, azonban ez szerinte amellett, hogy nem etikus, nem is túl hatékony megoldás, viszont kockázatos a lebukás veszélye miatt. Szántó szerint a legjobb az, ha a cégek őszintén nyilatkoznak a kényes kérdésekben.
Ehhez képest egyelőre ahelyett, hogy beavatkoznának a kommunikációs folyamatokba, a cégek inkább saját felületeket hoznak létre, ahol fizetett bloggerek és újságírók kommunikálnak. Így a Carnation például a CIB Banknak készített egy honlapot, ahol banki szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek jelennek meg.
A keresőmarketing már évek óta virágzó üzletág, a pr-esek viszont csak most kezdenek el gondolkodni azon, hogyan lehet befolyásolni az online keresés eredményét. „Mit reagálna egy FMCG-cég pr-ese, ha például a »mérgezés« kulcsszóra egyszer csak az ő site-ja lenne az első találat, s beindulna a sajtógépezet, ami ezt a hírt magasra repíti?” – tette fel a kérdést Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője, utalva a search pr jelentőségére. „Az online pr egy viszonylag új, de rettentően fontos eszközrendszer az üzenetek eljuttatásában, a különféle »stakeholderekkel« való dialógusban” – tette hozzá Novák. E terület ráadásul gyorsan változik, a search pr például csak az utóbbi félévben jelent meg, mint a keresőmarketing határterülete.
„Ahogy a keresés egyre inkább központi tevékenységgé válik az emberek életében, úgy fog ez a szemlélet is teret nyerni a cégek kommunikációjában” – jósolta Novák.
Forrás: kreativ.hu

Kihúzhatják a cégeket a bajból a legújabb PR-módszerek

Posted by Száraz Attila on ápr-8-2008

Magyarországon még mindig sokan nem ismerik el a PR létjogosultságát, és számos cég továbbra is költségként, nem pedig befektetésként tekint rá. A szakma elfogadását az is nehezíti, hogy nagyon nehéz mérni a hatékonyságát, bár napjainkban már erre is számos módszer létezik. Az mfor.hu egy szakmai konferencián járt, ahol egyebek között a legújabb PR kontrolling trendeket ismertették.

A PR Magyarországon még a formálódó szakaszban tart: míg Nyugat-Európában már 50-60 éve létezik, nálunk még csak húsz éve van jelen. Mindemellett még mindig sokan azt állítják: nincs olyan, hogy PR, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt hónapkban utasították vissza a PR egyetemi akkreditációját – mondta Szondi György PR-tanácsadó, a Leeds Business Schoolhoz tartozó Centre for Public Relations egyetemi docense a PR Conrolling és Monitoring elnevezésű szerdai konferencián Budapesten.

Sokan úgy tartják, hogy a PR egy megfoghatatlan dolog, amit nem lehet mérni, ugyanakkor egyre több módszer születik, amivel bizonyítani lehet az értékét. Mindemellett még ma is igaz, hogy a hatékonyság mérésekor nagyon nehéz megállapítani az ok-okozati összefüggéseket, tehát hogy egy kampány hatására vásárolja-e a terméket, használja-e a szolgáltatást a fogyasztó.

Nálunk is egyre többen ismerik fel a PR értékelésének jelentőségét, ugyanakkor számos akadály áll ennek elterjedése előtt. Számos cég nem hajlandó plusz pénzeket kiadni kutatásokra, ráadásul “nehezebb időkben” mindig a PR az a terület, ahonnan elsőként vonnak ki forrásokat. Problémát jelenthet az is, hogy a PR-részleg munkáját ezzel kritika tárgyává teszik, tehát sokszor maguk a PR-osok sem erőltetik a kontrollingot.

Nem elég a médiaértékelés

Média audit, azaz a sajtóban való megjelenés mérése már sok vállalatnál megjelenik, ugyanakkor azon cégek száma már kevesebb, amelyek a célcsoport attitűdjében, viselkedésében való változást követik nyomon, pedig ez a legtöbb esetben többet elárulhat. Sok minden leszűrhető abból is, ha azt vizsgáljuk, milyen szerepet játszik a PR a vállalati hírnév alakításában, illetve hogyan járul az hozzá a szervezet működéséhez.

Hazánkban például nagyon kevés cég törekszik arra, hogy a munkavállalók előtt is erősítse hírnevét. Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója szerint egy erős belső kommunikációval a vállalatok a krízishelyzeteket többségét el tudnák kerülni, ezért arra megéri költeni.

A bajok elkerülésében segíthet az is, ha felismerik, hogy nem csak a tömegmédiában való megjelenést kell vizsgálni. Egyre fontosabbá válik a social media, a blogok, fórumok böngészése, hiszen könnyen indulhat el innen a lavina, amely azután padlóra küldi a céget.

A pr jövője

Szondi György szerint sok PR-osnak felül kell értékelni a bevált gyakorlatokat, és a jövő módszereit kell alkalmaznia. Európában már megfigyelhető az úgynevezett AVE (hirdetési egyenérték) hanyatlása. Ehelyett az integrált kommunikációs értékelésnek lesz nagy szerepe, és el kell kezdeni a PR különböző területeinek – financial PR, CSR, belső kommunikáció – mérését is. Szintén nagy hangsúlyt szükséges fektetni arra, hogy az ügyféllel (menedzsmenttel) közös értékelési tervet állítson össze a PR-os.

Ez utóbbi már csak azért is válik fontossá, mert például Nyugaton egyre több ügyfél használja az úgynevezett Payment by Results (PBR) módszert – vagyis amikor csak magáért a kivitelezésért fizet -, és egy közös kiértékelés után, az eredmények alapján dönti el, mennyit fizet az ügynökségnek. Ha ez Magyarországon elterjedne, valószínűleg sok PR-cég “húzhatná le a rolót” – tette hozzá a szakember.

Kovács Zita

Menedzsment Fórum

PR, a weben

Posted by Száraz Attila on márc-12-2008

Egyre több vállalkozás fordít figyelmet a PR-re az Interneten is. Azaz nem csak azzal foglalkozik, hogy hírneve makulátlan legyen, pozitív üzenetek kapcsolódjanak a nevéhez az offline médiában, hanem azzal is, hogy a világhálón is megfelelő legyen a vállalati kommunikáció.

Integrálni a PR üzeneteket

Az első és legfontosabb szabály, hogy mind az offline, mind az online médiában a vállalkozás üzenetei és a cégarculata (pl. lógó, tipográfia) szinkronban legyen. Az offline és online kommunikáció hat egymásra. A hagyományos médiában lévő üzenetek segítségével új érdeklődők látogathatnak meg egy honlapot, és ez természetesen fordítva is igaz. Van olyan megfogalmazás is szakmai berkekben, hogy a vállalkozás internetes oldala nem más, mint az online médiája.

Sajtóközlemények

Aki foglalkozik PR cikkek írásával, az tudja, hogy a nyomtatott sajtóban elhelyezni egy PR cikket nem könnyű dolog. (Igaz, nem is lehetetlen.) Viszont a weben nagyon sok a híroldal. És mivel ezeket a híroldalakat folyamatosan frissíteni kell, ezért ezeknek a szerkesztői örülnek az új cikkeknek. Nagyon fontos, ha mégsem jelenik meg azonnal a cikked, akkor ne kezd a szerkesztőt e-mail-lekkel bombázni, amikben azt kérdezed, hogy miért nem jelent meg a cikked. Viszont ne felejtsd el megköszönni, ha megjelent. (Megjegyzem egyes piárosok odáig is elmennek, hogy a nyaralásukról képeslapot küldenek szerkesztőknek, mert tudják, hogy a szerkesztők előszeretettel rakják ki ezeket a színes képeslapokat a falra, és a vendégek pedig előszerettel nézegetik… Természetesen a képeslapon az aláírásban a néven kívül ott a cégnév is.)

Hogy tegyük hatásosabbá a PR e-mailjeinket?

Hatásosabb lesz az e-mailünk, ha a szövegben linkeket használunk, amelyben a háttérinfomációkhoz juttatjuk el az olvasóinkat. Ugyanezt a célt szolgálja, ha fotó(ka)t, hangokat, vagy videóklippet helyezünk el benne. A PR e-mail-ek különösen is fontosak a levélküldésekre vonatkozó általános szabályok. Nagyon figyeljünk oda, hogy még véletlenül se SPAM-meljünk senkit. Csak vagy az általunk karbantartott listára küldjük ki az üzeneteinket, vagy inkább bízzuk a profikra, azaz ügynökségekre. Az ügynökségek segítségével pontosan célozni tudjuk, hogy a célközönségünkhöz jussanak el az üzeneteink. Aprópó üzenet! Ne csak az üzenetünkre, azaz az e-mail tartalmára figyeljünk oda. Ne felejtsük el, hogy amíg az offline médiában inkább figyelemfelkeltő címet használjunk, addig az e-mail tárgysorában felszólító módú (cselekvésre ösztönző) cím legyen. Nagyon fontos, hogy használjunk e-mail aláírás fájlt, melyben szerepel a nevünk, a vállalkozásunk neve, egy soros ajánlatunk, mottónk, telefonszám, fax, e-mail cím, és weblap cím. (Ha belegondolunk, hogy egy aláírás fájlnak rövidnek kell lennie, akkor ez nem is olyan egyszerű feladat.)