Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”
Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”: már a szakma is unja, amit csinál
Menedzsment Fórum
Fél év alatt 5 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2008 első félévében 46 százalékos az internet penetráció – több mint 3,4 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 42 százalék.
Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság közel feléről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban – derül ki az NRC és a TNS közös kutatásából.
Bár az utóbbi években dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.
A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 50, utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen.
Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 60 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalékos a penetráció. Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet.
A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 32 százaléka használja otthonról az internetet. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.
2007 második félévében az otthoni internettel rendelkezők 86 százaléka valamilyen szélessávú hozzáférést használt. 2007 második félévében figyelhettük meg először, hogy a kábeltévés internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya meghaladta az ADSL-lel rendelkezőkét.
A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.
Kiemelendő, hogy egy év alatt jelentősen, 53-ról 65 százalékra nőtt azok aránya, akik kipróbálták már az online vásárlást. Több-kevesebb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,1 milliót – derül ki az NRC és a TNS közös kutatásából.
Az internet-penetráció folyamatosan nő Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon – ám ennek üteme még mindig csak fele akkora, mint a fejlett piacoké.
A 2007. december és 2008. május közötti időszakban az internet-penetráció nőtt Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban is. A legnagyobb mértékű internet-használatot Csehországban mérték, 2008. májusban. A Gemius és a Mediaresearch adatai szerint a vizsgált mutató elérte az 54,6%-ot. A MillwardBrown SMG/KRC kutatása alapján májusban 45%-os volt az internet-penetráció Lengyelországban. Magyarországon a penetráció csupán 40%-os volt ugyanekkor a gemius/Ipsos Audience mérése szerint.
A CEE (Közép- és Kelet-Európa) régió országainak internetes penetrációját az e tekintetben legfejlettebb ország, vagyis Dánia statisztikáival összehasonlítva lehet legjobban elemezni. A Gemius kutatásának eredménye kimutatta, hogy az internet elterjedtsége a skandináv országban 82,03%-ot ért el ez év májusában. Ez majdnem kétszer annyi, mint a fentebb említett CEE országokban.
„Habár az internet-penetráció még mindig Dániában a legnagyobb, mely az egyik legfejlettebb online piacnak számít Európában, a közép- és kelet-európai országok sem maradnak el tőle, ha a látogatónkénti átlagos oldalletöltés-számot vagy a felhasználónként átlagosan online eltöltött időt vesszük figyelembe.” – hívja fel a figyelmet Filip Pieczyński, a Gemius SA nemzetközi részlegének vezetője.
Ha az első 100, legtöbb valós felhasználóval rendelkező webhelyet vizsgáljuk a négy országban, akkor kiderül, hogy látogatónkénti átlagban a legtöbb oldalletöltéssel (1169) Csehország büszkélkedhet. Dánia e tekintetben a második helyen áll 642 oldalletöltéssel. Lengyelországban ez az érték látogatónként 625, Magyarországon 277 májusban.
Ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyi időt töltöttek el a látogatók a vizsgált weboldalakon, akkor jól látszik, hogy a csehek jóval több időt töltöttek el internetezéssel, mint a dánok, a lengyelek vagy a magyarok. Egy cseh internetező majdnem 24 órát töltött el online májusban. Lengyelország a második a sorban, látogatónként 19 órával. Dániában 7 óra 26 percet, Magyarországon 6 óra 15 percet interneteztek átlagosan.
Ahogyan az újságok, a plázák, úgy az internetes oldalak esetében is más és más témák, területek keltik fel a nők és a férfiak érdeklődését.
A rendelkezésre álló adatok szerint a „gyengébbik” nemet leginkább a divattal, egészséggel foglalkozó site-ok, míg az urakat az autós, illetve a sporttal foglalkozó oldalak hozzák lázba.
Kedvenc weboldalak
Nők:
* Egészség
* Ezotéria
* Divat
* Online vásárlás
* Kultúra
* Tanulási, továbbképzési lehetőségek
* Sütés-főzés
* Chat falak
* Baba-mama tippek
Férfiak:
* Hírek
* Technika-tudomány
* Film- és zeneletöltés
* Autó
* Sport
* Utazás
A világháló elég ideje jelen van az életünkben ahhoz, hogy vizsgálható legyen, hogyan, mikor és főként mi céllal lépünk a virtuális térbe.
– Mindkét nem képviselői azokat a témákat keresik az interneten, melyek iránt azelőtt is érdeklődtek, ám korábban be kellett érniük az arról szóló lapokkal, könyvekkel – mondta a Borsnak Haraszti István rendszergazda. – Akad persze különbség is: a hölgyek sokkal inkább tekintik a masinát kommunikációs eszköznek, így ők lényegesen több időt töltenek az úgynevezett chat-szobákban, és általában nagyobb számú e-mailt küldenek s fogadnak. A férfiak ezzel szemben információkat gyűjtenek és egyeztetnek, leggyakrabban autózással, barkácsolással vagy más „férfias” témával kapcsolatban. Népszerű még az urak között a film- és a zeneletöltés, amivel a hölgyek általában nem szeretnek piszmogni.
Az internet természetesen veszélyeket is rejt, hiszen egy sem szülő sem örül annak, ha a gyermeke olyan oldalakra „téved”, amely nem az ő korosztályának készült.
– Van megoldás! – nyugtatja meg a mamákat, papákat a szakember. – A számítógépeken már blokkolhatók, azaz elérhetetlenné tehetők azok az oldalak, amelyekre nem szeretnénk a srácokat beengedni. Elegendő a témához kapcsolódó kulcsszavakat megadni, és a kényes oldalak meg sem nyílnak. Igaz, időről időre még ennek ellenére is tanácsos áttekinteni azt a listát, amelyben a gép rögzítette a látogatott oldalak címét. Ha ugyanis ezek között akad nemkívánatos, az cím szerint is letiltható.
Több mint 50 éve a legtetemesebb reklámbevétel-csökkenést könyvelték el az amerikai nyomtatott újságok tavaly, miközben az elektronikus sajtó bevételei tovább növekedtek – derült ki az amerikai lapkiadók egyesületének (NAA) friss adataiból.
Az újságok reklámbevételei 2007-ben az előző évhez képest 9,4 százalékkal 42 milliárd dollárra estek vissza. Egy év alatt ilyen mértékű csökkenést az NAA 1950 óta nem tapasztalt, a szövetség azóta rögzíti ezt az adatot.
Az amerikai nyomtatott sajtót nemcsak a hirdetési felületek zsugorodása, hanem az amerikai gazdaság növekedésének lelassulása és az elektronikus kiadványok előretörése is sújtja. A második legnagyobb, 9 százalékos reklámbevétel-csökkenés 2001-ben történt. Tavaly nemcsak a reklámokból, hanem az apróhirdetésekből származó bevételek is csökkentek, 16 százalékkal.
A nyomtatott és elektronikus sajtó együttes reklámbevételei 7,9 százalékkal 45,3 milliárd dollárra 2007-ben. Ez azt mutatja, hogy a reklámpiac oroszlánrészét továbbra is a nyomtatott újságok teszik ki, jóllehet az internetes reklámokból származó bevételek 2007-ben mintegy 19 százalékkal növekedtek, s elérték a 3,2 milliárd dollárt. Az elektronikus sajtó reklámbevételeinek növekedése is lelassult némileg: 2006-ban és 2005-ben még 31-31 százalékos volt a növekedés.
Az on-line kiadványokhoz folyt be tavaly a hirdetési piac bevételeinek 7,5 százaléka, tavaly előtt ez a mutató 5,7 százalék volt. A lapkiadók az egyre széttöredezettebb információs piac és a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére továbbra is jelentős reklámbevételre tesznek szert az újságok internetes kiadásainak köszönhetően – közölte John Sturm NAA-elnök.
Nem változott drasztikusan az elmúlt években az interneten vásárlók aránya: a 2005-ben mért 14 százalékról 2007 második félévére 20 százalékra nőtt a Nemzeti MédiaAnalízis kutatássorozat eredményei alapján.
A Szonda Ipsos és a Gemius Hungary kutatása szerint, mivel időközben jelentősen nőtt az internetezők száma, az online vásárlók száma is emelkedett, 2007 második felében meghaladta a 600 ezer főt. Ez a 2005-ben mért 270 ezer online vásárlónak több mint kétszerese.
A felmérés szerint az e-kereskedelmi oldalakat még többen látogatják, mivel nagyon magas azon internethasználók aránya, akik ha nem is vásárolnak az interneten keresztül, de információkat keresnek, tájékozódnak az online áruházak oldalain: egy 2007-es Szonda Ipsos kutatás alapján a hetente legalább egyszer internetezők 74 százaléka tesz így.
A közlemény szerint a több mint 1,8 millió internetező, azaz valamivel több mint minden ötödik felnőtt magyarországi lakos legalább egy alkalommal felkeresett a vizsgált nyolcvan webhely közül legalább egy aukciós oldalt, online üzletet vagy árösszehasonlító felületet 2007 utolsó hónapjában.
A felmérés szerint a legsikeresebb oldalak a nagy aukciós oldalak, a vatera.hu és a teszvesz.hu. Decemberben a vatera.hu-t 680 ezer, a teszvesz.hu-t 650 ezer látogató kereste fel, ezeket a két árösszehasonlító oldal követte, az arukereso.hu 470 ezer és a kirakat.hu 460 ezer látogatóval. Ezt követően található a listán az első valódi online áruház, a bookline.hu, amit négyszázezren látogattak.
A nemzetközi online kereskedelmi márkák közül a pixmania.com (270 ezer látogató), az amazon.com (180 ezer), és az ebay.com illetve ebay.de a legnagyobbak (együttesen 170 ezer látogató).
Az összes eltöltött idő tekintetében az xpress.hu a harmadik a vatera.hu és a teszvesz.hu mögött, míg egy látogatóra vetítve az oldal látogatására fordított időt, meg is előzi ezeket.
Az NRC Kft. vezető az online piackutatásban, így igyekszik mindig a lehető legmodernebb technikákat alkalmazni kutatásai során. Ennek jegyében cégünk újra bővíti kutatási módszereinek körét és a jövőben online fókuszcsoportos vizsgálatok készítését is vállalja.
Az NRC a Meroving Kft-vel együttműködve alkalmazza az új technikát, ami egy gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás a kvalitatív kutatások területén. Az online fókuszcsoportos vizsgálat lényege, hogy a csoport tagjai egy chatszobában találkoznak és a moderátor irányításával interneten keresztül folyik a vizsgálat. A módszer segítségével könnyedén legyőzhetők a földrajzi akadályok, kiszűrhetők a véleményvezérek illetve az anonimitás miatt őszintébb válaszok születnek. Az online módszerrel gyorsabban és egyszerűbben lehet kvalitatív kutatásokat végezni, hiszen jóval rugalmasabb és kevesebb erőfeszítést igényel a vizsgálatban résztvevőktől, mint a hagyományos fókuszcsoportos kutatás.
Érvek és ellenérvek
A fókuszcsoportos módszer alkalmazása esetén a csoporttagoknak és a moderátornak nem kell térben is azonos helyen lenniük, mert a diskurzus egy chatroomban, egy virtuális szobában zajlik.
A hagyományos módszer mellett állók azt az ellenérvet említik az online fókuszcsoport kapcsán, hogy elvész a nem verbális csatorna, ami a módszer sava-borsa. A tapasztalatok szerint – néhány speciális témától eltekintve – a verbalitás hiánya gyakrabban a módszer erénye, mint hátránya. Ilyen előny például, hogy online csoport esetében könnyedén kiszűrhetők, adott esetben kiiktathatók a véleményvezérek, akik saját erőteljes meggyőződésükkel befolyásolják a többi résztvevő véleményét is, ezzel akadályozva az objektív eredmények kiszűrését. Online fókuszcsoportos vizsgálat esetén a moderátor kérdéseire a csoportban résztvevők először mindig egyszerre, párhuzamosan reagálnak, azaz nem befolyásolják egymást, így az első reakció mindig szuverén, másrészt az ismert közeg és az anonim és online kommunikációra jellemző ellazult őszinteség miatt sokkal bátrabban fogalmazzák meg saját véleményüket, majd ragaszkodnak is ahhoz.
Egy másik kézenfekvő ellenérv, hogy az írás és eleve az írásbeliség sokaknak okoz nagyobb gondot, mint a beszéd, valamint, hogy kevesebbet lehet leírni egységnyi idő alatt, mint elmondani. Ezzel kapcsolatban két tapasztalatunk van:
§ a kérdésekre először mindenki egyszerre, párhuzamosan válaszol, tehát eleve minden kérdésre mindenkitől érkezik válasz, amely hagyományos esetben elképzelhetetlen
§ a belső kényszer, amely a vélemény megfogalmazásának és az idő szorításának együtthatásaként keletkezik, abba az irányba tolja a kutatási alanyokat, hogy kirostálják a mondanivalójukat, így megnő a releváns vélemények aránya.
Emellett úgy vettük észre, hogy nincsenek jelentős sebességbeli különbségek, tehát a gépelés inkább elmossa a különbségeket, mintsem hogy mélyítené azokat.
Online fókuszcsoport esetén tükörszoba helyett a „hagyományos” szobában ülhet a megrendelő, viszont csak a moderátorral látják egymást, a kutatási alanyok nem tudnak erről semmit. Szükséges esetén a megrendelő írásban segítheti/zavarhatja a moderátor munkáját, amelyet a csoporttagok szintén nem látnak, így a moderátor tekintélye nem sérül.
A már korábban említett szuverén vélemények megléte miatt megvalósítható egy vegyes férfi-nő csoport olyan nehéz témában, mint pl. a napi politika, ahol a klasszikus fókuszcsoport esetében komoly probléma, hogy a társadalmi konvenciók miatt a nők automatikusan hátra húzódnak, és a férfiakra hagyják a politikát.
Fontos szempont lehet az őszinteség, amelyet olyan problémás témák esetében tapasztaltunk, mint az alkohol- vagy drogfogyasztás. Online fókuszcsoport esetén a válaszadók anonimitásba burkolózva nyíltabban tudnak „beszélni” a kényesebb témákról is.
A kutatási alanyok azonosítását alapvetően a hagyományos, szűrőkérdőíves toborzással oldjuk meg, de – éppen a fentebb említett ellazulás miatt – a tudatos csalók is nagyon hamar lebuknak.
Az ezeken felül jelentkező előnyök
§ a földrajzi minta a hagyományosnál nagyságrendekkel finomabban hangolható, hiszen nem kell egy helyen tartózkodni az egy fókuszcsoportban levőknek.
§ gyorsabban lebonyolítható a kutatás, mivel párhuzamosan több csoport véleménye is vizsgálható
§ a kutatásról nem kell videofelvételt készíteni, a felvételt nem kell utólag feldolgoztatni, helyette a beszélgetés szövegkönyve adatbázisban tárolódik, amely már a beszélgetés közben is exportálható.
§ az online fókuszcsoporton hatékonyan használhatók az ún. projektív technikák és a klasszikus pszichológiai módszertani eszközök. Az eredményei a szövegkönyvöz hasonlóan adatbázisba kerülnek és webes adminisztrációs felületen HTML formátumú dokumentumokba exportálhatók. A teljesség igénye nélkül:
· képválasztás (több képből egy kiválasztása)
· sorba rendezés
· képek párosítása (kép képhez, kép szöveghez és fordítva)
· kollázs készítése (többszörös képválasztás, majd az eredmény képekből egy teljes kép összeállítása – márkaarculat)
· brand mapping (márkák csoportosítása szabadon létrehozott csoportokba)
· szemantikus differenciál (a kutatás tárgyának jellemzése olyan csúszó skálák segítségével, amelyek két végpontján egy-egy ellentétes jelző áll, pl. modern kontra avítt, vagy világos kontra sötét, stb.)
· szövegértékelés (a felajánlott szöveg valamely részének kijelölése, annak értékelése pontozással/csúszó skálákkal/szöveggel)
· filmek és hanganyagok bemutatása és értékelése (a kapott tetszési eredményeket görbékké alakítva visszaültetjük a videóra)
· befejezetlen/hiányos mondatok befejezése/kiegészítése (szlogengyártás)
· több speciális játék is létezik, amelyeket a Meroving fejlesztett, így az offline alkalmazásuk korábbról nem ismert. Ezeket célzottan egy-egy kutatáshoz fejlesztették, de szabadon paraméterezhetők új feladatokhoz is.
§ A vezérfonal (bemelegítő és hangoló szövegek, kérdések) és az ingeranyagok (játékokat) előre feltölthetők.
Összességében elmondható, hogy az online fókuszcsoport kiváló kontrollmódszer olyan ügyfelek fókuszcsoportos kutatásaiban, akik még nem ismerik ezt a technikát valamint az esetek túlnyomó többségében tökéletesen helyettesítheti az offline csoportot, és sokkal gyorsabban lebonyolítható és kiértékelhető annál.
Forrás: NRC