Archive for the ‘Nyomtatott sajtó’ Category
Reklámszakma: szeretlek is, meg nem is
Az elmúlt időszakban több reklámkonferencián az jött le a hallgató számára, hogy elégedetlen a szakma önmagával, ezt a képet árnyalta a keddi reklámkonferencián felszólaló ügynökségvezetők véleménye, miszerint valóban elégedetlenek, de még így is szeretik szakmájukat, és várnak tőle valamit. Mivel a kérdés (Hová tűnt a reklámszakma szexepilje?) önmagában sugall egy feltételezést, sokan rá is álltak erre a pályára, és erre válaszoltak, mondván valóban eltűnt a szakmából valami fontos dolog.
Motiválatlanok a magyar kreatívok
Orbán Péter (Garrison Group) például a pénz eltűnésével hozta kapcsolatba a szexepil eltűnését. A szakember azonban nem csak Magyarországon tapasztalja a marketingvilág értékválságát, hanem szerte a világon. Az egyetlen pozitívum, amit kiemelt, hogy a magyar kreatívok még időnként kísérleteznek, nem úgy, mint például Angliában, ahol a fásultság jellemzőbb. Ezzel pont ellentétes véleményen volt Szászkő László (hat), aki külföldi art director kollegájának véleményét tolmácsolva úgy ítélte meg, a magyarok nem adnak bele apait, anyait a kreatív munkába, és nincs meg a kellő bizalom ügyfél és ügynökség között. A másik fő gondot a centralizáció szétesésében látja Szászkő László, azaz túl sok kézen keresztül folynak át a dolgok, saját gondolatok, érzések helyett a piackutatási eredmények és a beszerzési osztályok határozzák meg a szakma sodrását.
Az új is lehet szexi
A szakma fénykorának temetése után következtek a kevésbé pesszimista előadások, melyekben szintén megállapították az előadók, hogy baj van, rosszak a reklámok, motiválatlanok a kreatívok, bizalmatlanok az ügyfelek, de ettől még talán észre lehet venni azt a szépséget, amiért annak idején ki-ki ezt a szakmát választotta. Merényi Éva (GGK) saját elmondása szerint látott már ezt azt a reklámvilágban. A folyamat tetten érhető: az ügynökségek szerepe megváltozott, változóban van. A fogyasztók már emberek saját véleménnyel, tudással, a reklámok már nem diktálnak. Ezek mind tények. Ettől azonban nem biztos, hogy kétségbe kell esni, lehet, hogy ennek az új világnak is meg lehet találni a szexepiljét, a “sírás” helyett.
Ehhez csatlakozott Szabolcsi Vera (Vodafone), aki már némi távolsággal tekint a szakmára, mint leköszönő marketingvezető. Ő is látja a hibákat, úgymint a “kampányok gyáriasodása”, a beszerzési osztályok diktálása, a nemzetközi központok erőteljes nyomása, és azt, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy értenek a kommunikációhoz. Ennek ellenére úgy gondolja, megvan még a szakma vonzereje, csak kevesen olyan elhivatottak, hogy észrevegyék ezt. És pontosan ez a hiány hagy nyomot a reklámokban.
Talán nem óradíjban kéne mérni a kreativitást
Somlói Zsolt (Mindshare) Szentgyörgyi Albertet idézve úgy vélte, a sikerhez elengedhetetlen három összetevő: a tehetség, a közhangulat, és a pénz. A reklámvilágra vonatkoztatva a szakember úgy gondolja, a közhangulattal van jelenleg a legnagyobb probléma: nincs jövőkép, a tehetséges marketingesek számára már nem annyira vonzó itt az elhelyezkedés, mint régen, és nevetséges szinten van a munka, amikor óradíj alapján számláznak az ügynökségek, hiszen egy-egy jól sikerült kreatív értéke messze túlszárnyalja a rászánt időt.
Hídvégi Zoltán (Starcom), mint a legfiatalabb előadó, bizakodó volt. Szerinte az is profitálhat, aki a felszínen akar mozogni a reklám és média világában, hiszek jók a csajok, sok a buli, és rendes fizetéseket osztogatnak. Ugyanakkor azok számára is van út, akik fejlődni szeretnének. Mint mondta, sok kapu becsukódott, de kinyíltak helyettük más ablakok, ilyen például a “branded entretainment” lehetősége, mely egy teljesen új terület még itthon, és amit érdemes elsajátítani annak, aki még el akar érni szakmai sikereket.
Kádár Tamás (EstmediaGroup), Kovács Krisztián (TV2), Pászti Balázs (Szamos), Tonk Emil (Studium 2000), és Fabricius Gábor (RoA) alapvetően egyetértettek abban, hogy nincs nagy baj a szakmával, jobban mondva, ha van is, az nem olyan, amin ne lehetne segíteni. Új utakat kell keresni, nem szabad belesüppedni a panaszkodásba, lemondásba, merésznek kell lenni. Kádár Tamás rámutatott a konkrét gondokra, úgymint a médiatörvény, az összefogás hiánya, a kis piac, és a szakma megbecsültsége, ennek ellenére úgy véli, nem kell kétségbeesni attól, hogy vége egy korszaknak, és nyitni kell egy új korszak felé. “Kis pénzből is lehet alkotni, csak legfeljebb többet kell gondolkozni” – hangoztatta Kádár Tamás.
Pusztay Réka (BrandClinic), aki kazahsztáni és dubai reklámkészítési tapasztalatait osztotta meg a közönséggel, egyértelműen a lelkesedés hiányát érzékeli itthon. Ez persze lehet amiatt is, hogy itthon már több ideje volt a szakmának beleunni abba, amit csinál, mint az említett másik két országban.
Az összkép tehát vegyes, minden szakember fel tud sorolni jónéhány dolgot, amit hiányol, azért az bíztató, hogy vannak még páran, akik hisznek abban, amit csinálnak. Ennél már csak az lenne jobb, ha többen lennének, és a lelkesedés a nézők számára is látszódna.
Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”
Kiútkeresés a ,,reklámmocsárból”: már a szakma is unja, amit csinál
Menedzsment Fórum
Miért nem szeretik az újságírók a ,,píárosokat”?
Az újságírók és a pr-szakma viszonya nem felhőtlen. Többnyire kölcsönösen és mélyen lenézik egymást. Közben persze kénytelenek összeszorított szájjal, de mégis mosolyt mímelve együttműködni.
Dolgoztam már mindkét oldalon. Azt tapasztaltam, hogy a bizalmatlanság, a lenézés kölcsönös.
Azért azt gyorsan hozzátenném, hogy az újságírók és a péeresek jelentős része ugyanazokból a kommunikációs gyorstalpalókból kerül ki, azokból az iskolákból, ahol ugyan rengeteg érdekes előadást hallhatnak, csak éppen a két szakma lényegét nem ismerik meg.
Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az újságírók és a péeresek közti bizalmatlanság nem genetikailag kódolt, hanem szigorúan gyakorlati alapokon nyugszik. Mindkét szakma jó szándékú képviselőinek komoly esélye van arra, hogy belefusson a "másik oldal" valamelyik dilettáns, nagyképű, pöffeszkedő képviselőjébe. Vajon hány ilyen találkozás kell, hogy kialakuljon a masszív előítélet?
Helyi híreket olvas a magyar
A magyar lakosság továbbra is szívesen olvas nyomtatott sajtóterméket – derül ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis tanulmányának 2008 első félévére vonatkozó adataiból. A 15 évnél idősebb népesség 84 százaléka olvasott ez időszak alatt valamilyen lapot. Mind a budapestiek, mind a vidéken élők a helyi lapokat részesítik előnyben.
A magyar felnőttek közül 100 emberből 84 olvasott legalább egy lapot a Nemzeti Médiaanalízisben mért 162 sajtókiadvány közül az idei év első felében – ezt tükrözik a GfK Hungária és a Szonda Ipsos tanulmányának adatai. Az olvasók átlagosan 4,6 lapot vettek a kezükbe a 2008 januárjától júniusáig tartó időszakban.
A legolvasottabb fizetős (tehát pénzért megvásárolható) sajtótermék minden egyes lapszámával közel 1,3 millió magyar felnőttet lehetett elérni 2008 első félévében. Emellett további két lap olvasottsága haladja meg az egymillió főt: egy napilapé és egy hetilapé. Ha az ingyenesen terjesztett lapokat is figyelembe vesszük, egy lapszámmal megjelenésenként akár 3 millió embert is tájékoztathatunk. A legolvasottabb fizetős napilap a Blikk, hetilap a Story, míg a havi és egyéb periodicitású lapok közül a Nők Lapja Konyhát veszik a legtöbben kezükbe.
Tematikájuk szerint csoportosítva a kiadványokat az egyes fizetős laptípusok közül továbbra is az önállóan terjesztett tévémagazinok a legkedveltebbek, hiszen a felnőtt lakosság 31 százaléka olvassa ezeket. A válaszadók jelentős arányban (30 százalék) olvassák lakóhelyük szűkebb környezetéről híreket közlő megyei lapokat (ez a szám a vidéki lakosságra vetítve 36 százalék). A harmadik legolvasottabb lapcsoportot az általános női lapok jelentik (27 százalék). A megelőző időszakhoz képest leginkább a gasztronómiai lapok olvasottsága emelkedett (8 százalék) és sportújságokat (6 százalék) is többen olvasnak.
A megyei napilapok, mint lapcsoport olvasottsága a teljes felnőtt népesség körében az egyik legmagasabb. Az olvasottság-növekedési toplistába egy megyei lap is bekerült, ami a helyi eseményekről (is) tudósító lapok iránti fokozott érdeklődésre enged következtetni.
Természetesen nincs éles határ a budapesti és vidéki lakosok által olvasott lapok között: több újság mindkét csoport körében kedvelt. Az azonban elmondható, hogy mindenki szereti a szűkebb környezetét érintő, helyi híreket is tartalmazó újságokat. A megyeszékhelyen élők körében még az ingyenes hirdetési újságnál is nagyobb a megyei lapok olvasottsága.
Gutenberg átka? Víziók a hagyományos és az új média sorsáról 1.
Az újságírás alapvető mechanizmusai Gutenberg óta nem változtak, ez a jelenlegi válság oka – jelentette ki Vin Crosbie médiamogul. Milyen jövő előtt áll a hagyományos média? Hogyan alakítja át a világot az internet? A VGO hazai és nemzetközi szakértők véleményeit gyűjtötte össze.
,,Azt gondolták, hogy elmúlt tizenöt év a változás jegyében zajlott? Ami eddig történt, az semmi.” – szögezte le Vin Crosbie a Second Annual Global Conference on Individuated Newspapers rendezvényen tartott nyitóbeszédében. A huszonegyedik század a digitalitás, a mindent átható információ kora lesz. A médiaszakértő szerint lehet, hogy a változás radikális volta még nem érzékelhető eléggé, ennek oka azonban az, hogy egy harminc-negyven évet átfogó folyamat félidejénél tartunk, amely egészét tekintve nagyobb hatással lesz a világra, mint Gutenberg nyomdagépe. A Syracuse Egyetem tanára szerint a digitalizálódás hatása jóval nagyobb lesz, mint a nyomtatott sajtó feltalálása a középkori szerzetesek számára, a jelenlegi folyamatok ugyanis az információ elosztásának egészét érintik. Crosbie hozzátette: sajnos a legtöbb lapkiadó még nem látja át, hogy a digitális média új dimenziót nyit.
Az új dimenzió létrejöttét Crosbie a digitális és a hagyományos újságírás közötti alapvető különbségre vezeti vissza. A Gutenberg-féle nyomda lényege, hogy ugyanazt a tartalmat végtelen számú példányban lehet létrehozni. Ebből kifolyólag az elmúlt ötszáz év szerkesztői döntéseit két kritérium határozta meg: érdemes-e mindenkit informálni az adott eseményről, illetve a lehető legfontosabb közérdeket szolgálja-e a cikk? A technikai változások ellenére a nyomtatott sajtó továbbra is a több száz éves gyakorlatot követi: ugyanazt adja sokaknak, ez pedig – állítja Crosbie – a nyomtatott sajtó haldoklását idézi elő. Az elemző szerint a ma működő lapok szerkesztőségi döntései azoknak a technológiai korlátoknak felelnek meg, amelyek a lovaskocsi korában voltak érvényben. Mi több, ugyanezek a mechanizmusok működnek a lapok online kiadásai esetében is, annak ellenére, hogy ez esetben a technológia korlátok egyáltalán nem léteznek.
Miért tölt 1,3 milliárd ember több időt a weben, mint hagyományos médiafogyasztással? Teszi fel a kérdést Crosbie, majd meg is válaszolja: a fogyasztók egyéni igényeik kielégítésére törekednek. Ez az oka annak, hogy az átlagolvasó a lapban található száz cikk közül csak négy-nyolcat olvas végig naponta. Az olvasók a saját specifikus érdeklődésüknek megfelelő anyagokat keresik és az interneten meg is találhatják. A múlt információhiányos időszakaiban az olvasók előszeretettel vásárolták meg a lapokat, mert ezek legalább kis mértékben csillapíthatták híréhségüket. Mára azonban a hírek tömegét érhetik el az interneten, így kedvükre kiválogathatják azt a néhány, személy-specifikus témát, amellyel foglalkozni szeretnének.
A hagyományos média világ végét Crosbie a New York Times weboldalának látogatottsági adataival támasztja alá. A Nielsen/Netratings statisztikája szerint az Egyesült Államok első számú napilapjának internetes változatát az átlagos látogató havonta alig több mint négyszer tekinti meg. Ez heti egy látogatást jelent és kevesebb időt, mint amennyit a nyomtatott lap átlagos olvasója naponta az újsággal tölt. Crosbie szerint a hagyományos médiatartalmak internetre történő “fellapátolása” olyan verziókat hoz létre, amelyek még a népszerűségüket rohamosan veszítő nyomtatott formáknál is kevésbé kedveltek.
,,Meg kellett találnunk a módját, hogy gyorsabban mozogjunk.” – jelentette ki Jonathan Landman, a New York Times szerkesztője. Landman a lap weboldalán a Talk to the Newsroom szekcióban válaszolt a látogatók kérdéseire, csakúgy, mint szerkesztőtársai, akik hétről hétre az internetes olvasók rendelkezésére állnak. Az nytimes.commal kapcsolatban Landman leszögezte: a bővülő hírpiac miatt növelniük kell az újságírás sebességét. Emellett létrejött a “folyamatos újságírás” intézménye: egy sztorin egyszerre többen is dolgoznak és ugyanabban a témában akár több verzió készül el. Így megfelelnek az online kiadás sebességigényének, a nyomtatott lapba pedig a hosszabb, mélyebben elemző változat kerül be. Landman aláhúzta: a videó, a podcast és más multimediális tartalmak a jövőben várhatóan egyre nagyobb teret kapnak a New York Times online hasábjain, az internetes újságírás azonban biztosan nem alakul át teljesen a televízió mintájára, ahol a frizura és az öltözék kapja a legnagyobb hangsúlyt.
Franciaországban a Le Figaro internetes kiadása és az ahhoz kapcsolódó társlapok júniusban az élre törtek, megelőzve a két legnagyobb nemzetközi hírportált: a Yahoo News-t, és Google News-t is. Júniusban a Figaro több mint 3,17 millió egyéni látogatót vonzott, míg a két legnagyobb nemzetközi versenytárs csak 3,15 milliós látogatottságot tudhatott magáénak az elmúlt hónapban. A lap az eredményről beszámolva azonban a hangsúlyt a nemzetközi riválisok legyőzési helyett a hazai napilap piacon mozgó versenytárs legyőzésére helyezi. Az újság ugyanis a júniusi rekord eredménnyel először előzte meg a Le Monde-ot.
Az eredmény ugyanakkor nem kizárólag a Le Figaro érdeme: a rendkívül magas látogatószámot a Figaro márkát viselő weboldalak, így a Madame Figaro és más hírportálok közösen érték el. Ha a statisztika kiegészül a szintén a Figaro tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó sport24 és az evene.fr oldalakkal is, a csoport egyéni látogatóinak száma meghaladja az öt milliót.
A francia lap 1996-ban jelentkezett elektronikus kiadásával, azonban a Le Monde-dal ellentétben a hangsúlyt a mellékletek és a színes tartalmak felépítésére helyezte a fejlesztések során. A lap népszerűsége 2005-től jelentősen megnőtt, ekkortól a hagyományos írásos híranyagokon kívül tematikus dossziékkal, videókkal, blogokkal csábítja a látogatókat.
Az olvasók minden eddiginél személyre szabottabb igényeket támasztanak. Ezért ma már minden magára valamit is adó orgánum extra tartalmakat is nyújt a weben. A legizgalmasabb jelenség ezzel párhuzamosan zajlik. A minőségi lapok korábban elitista szerkesztőségei “kinyílnak” a felhasználók előtt. Azaz az olvasó is tartalomszolgáltatóvá válik, például az online szerkesztőségnek beküldött mobiltelefonos videóival. Ha úgy tetszik, ezt nevezhetjük a tömegtájékoztatás demokratizálódásának. Amelyik lap nem nyit ebbe az irányba, az le fog maradni a versenyben” – jelentette ki Simon András, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Magyar Telekom csoport kommunikációs igazgatója.
Az internetpenetráció aránya és az internethasználók száma a világban
A Nielsen/Netratings 2008 márciusi adatai szerint a világ lakosságának 21 százaléka csatlakozik a világhálóhoz. Európában a hozzáférés 47,7 százalékos, szemben az Észak-Amerikában mért 73,4 százalékkal, illetve Ázsia 14 százalékos behálózottságával. A világ internet-felhasználóinak 26,4 százaléka Európában él. Az internetpenetráció tekintetében az elmúlt nyolc évben a kevésbé fejlett térségek mutatták a legnagyobb fejlődést. Míg Észak-Amerikában 2000 és 2008 között csak 129,1 százalék volt a növekedés, addig ez a szám a Közel-Keleten 1 177, Afrikában 1 030 százalék. Az öreg kontinensen a hálóhoz kapcsolódó háztartások száma az elmúlt nyolc évben 265,7 százalékkal nőtt.
Az Európai Unión belül a Miniwatts Marketing Group 2008-as adatai szerint 53 millió felhasználóval Németország vezet az internet használók száma tekintetében. Az első négy helyezett esetében a felhasználók száma 30 milliónál magasabb. A térségből Lengyelország került fel a toplista hetedik helyére, 11 millió internetezővel.
Magyarországon a 2007 novemberi adatok szerint az internetpenetráció 35,2 százalék. A környező országok közül ezzel csak a 29,6 százalékos Lengyelországot, valamint a 31 százalékos behálózottságot mutató Romániát előzzük meg. Csehország és Szlovákia penetrációja 45 százalék feletti, Szlovéniában pedig az internettel rendelkező háztartások aránya meghaladja a 62 százalékot. A felhasználók aránya 2000 és 2007 között 389,5 százalékkal nőtt, ez az Európai Unió országainak körében magasnak tekinthető. Jelenleg 3,5 millióan kapcsolódnak a hálóhoz Magyarországon.
Simon szerint a média branding tárgykörét számos módon érinti az új média megjelenése. A minőségi lapok imázsában a megbízhatóság mellett a gyorsaság, a naprakészség mindig is alapvető szerepet játszott. Ebben a megújult médiaközegben azonban a gyorsaság már értelemszerűen nem azt jelenti, hogy ami tegnap történt, annak a mai lapban benne kell lennie, hanem adott esetben percrekészséget, azaz akár valós idejű online beszámolókat is. Az internet tehát a gyorsaságot, mint sajtópiaci márkaértéket minden bizonnyal képes erősíteni.
A branddel kapcsolatban egy ellentmondás is tapasztalható: a nagy presztízsű, évtizedes, sőt évszázados múlttal büszkélkedő napilapok olvasói sokszor éppen a kiszámíthatóságot és az állandóságot értékelik annyira kedvenc lapjukban. Ezek után paradoxonnak tűnik azt kérdezni, hogy a nagy presztízsű lapok vajon képesek lehetnek-e megtalálni helyüket az online térben. A paradoxon feloldása persze az, hogy a hagyomány mellett az eredetiség a másik olyan alapvető márkaérték, amely a legnagyobbakat kiemeli a többiek közül. Kísérletezés és tradíció – e kettő helyes arányát keresik ma világszerte mindenhol, ha egy nyomtatott lap digitalizálása a téma – jelentette ki a marketing szakember.
Meggyőződésem, hogy a papíralapú újságok teljesen sosem fognak eltűnni. Mindig lesz egy réteg, amelyik nem fog lemondani a hagyományos közlési csatornákról. Ezzel együtt a nyomtatott média példányszámának csökkenése nemzetközi trend, miként az internetes sajtó térhódítása is. De személy szerint nem hiszek a teljes eltűnés forgatókönyveiben. De azt például el tudom képzelni, hogy a nyomtatott lapok idővel a luxuscikkek egyikévé avanzsálnak. Azaz míg a többség a neten olvassa a nap történéseit, a tehetősebbek megengedhetik majd maguknak, hogy a kis példányszámú, méregdrága papíralapú újságból tájékozódjanak.
Kibontakozóban van egy másik paradigmaváltás is, amelyről jóval kevesebbet szokás beszélni. Míg a nyomtatott lapok egyeduralma idején egy ember jellemzően egyetlen napilapot, a kedvencét olvasta, ma – bár mindenkinek van kedvenc hírportálja – egyazon hírt jellemzően többféle tálalásban ismer meg az átlagolvasó is. Ez befogadói oldalon az eddiginél árnyaltabb, körültekintőbb tájékozódás lehetőségét teremti meg, s ez az új közeg vissza fog hatni a tartalomfelelősök objektivitásra való törekvésére is – tette hozzá Simon.
Napilapok halála? Víziók a média jövőjéről – 2.
Digitális forradalom, analóg válság? Hazai szakértők a média átalakulásáról
Gary Becker Nobel-díjas közgazdász szerint a hagyományos napilapoknak befellegzett, a jövő a hypertexté. A digitális átállás minden korábbinál rugalmasabb médiafogyasztást tesz lehetővé. Hol a hagyományos újságírás helye az új korszakban? A kérdésre hazai szakértők válaszolnak.
Gary Becker”A hagyományos, a véleményt, híreket, sportot és reklámokat kombináló napilapoknak befellegzett” – olvasható Gary Becker blogján. A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államokban egyre kevesebb napilapot adnak el. Ahogyan egyre több szereplő száll ki a versenyből, a piac szűkül, emiatt pedig a fennmaradó kiadók akár nyereségesebbé is válhatnak. Hosszú távon azonban a napilapok veszíteni fognak, mivel az internetes hírforrások gyorsabban és hatékonyabban szolgáltatják a híreket és a szórakoztató tartalmakat is.
A professzionális kidolgozás és a hitelesség ugyan a nyomtatott sajtó mellett szól, ez a tényező azonban szemlátomást kevésbé fontos az online hírfogyasztók számára. Az internet fejlődése a specializáció irányába mutat, ennek pedig nem képesek megfelelni a hagyományos napilapok. Lehetséges, hogy a jövőben az egymáshoz kapcsolt weboldalak helyett hyperhivatkozási hálózatok csoportjai jönnek létre, amelyek egységbe foglalják a különböző témákra szakosodó portálokat – véli a közgazdász.
Az elit lapok még őrzik a bástyáikat, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Amerikában a “vidéki” lapok jelentős hányada esett vissza, vagy szűnt meg. Nagy múltú német lapok küzdenek a puszta létért. A New York Times – mint részvénytársaság – veszteségeket könyvelt el, most – új vezetéssel – visszaküzdötte magát a profit-zónába, de ezt a jövedelmet már a lap on-line változatára költik: modernizálják, a hírversenyben ütősebb szerkesztőséget hoznak létre – elemezte a helyzetet Almási Miklós filozófus, esztéta, az ELTE BTK tanára. Úgy véli, a nyomtatott sajtó nem tűnik el teljesen, a papír alapú újság dokumentum értéke továbbra is megmarad.
Az évek óta blogoló professzor szerint a webes naplók nagyobb rangot kapnak az online újságírás térnyerésével, mivel frissességükkel megállják helyüket a hírversenyben. A blogok az átalakulóban lévő újságírást is tovább alakítják azzal, hogy a nagy presztízsű lapokban is helyet kapnak. A Financial Times utolsó oldalán minden nap három blog bejegyzés kap helyet, az Egyesült Államokban pedig a négy-öt sztár bloggerek véleményét vezető politikusok is kikérik. A legfontosabb blogok akár önálló lapként működhetnek, de gyorsabbak, kritikusabbak és kényesebb híreket is közölnek, mint a mainstream média.
A halál vizionálása Horányi Özséb szerint is talán túlzás, kétségtelen viszont, hogy az online újság, mint új “műfaj” megjelenése átalakítja az egész sajtót. A kommunikációelméleti szakember úgy véli, az internetes újságírás megváltoztatja a korábbi nyomtatott vagy éppen elektronikus hírforrások tájékoztatási és kommentálási szokásait, stratégiáját. Most az látható, hogy az online újság inkább kiegészíti az offline-t és ha van is verseny, az nem a “műfajok” egymást kiszorítósdi versenye, hanem a saját műfajon belül, tehát az online újságok között zajlik. Arról a sajátos tapasztalatról nem is beszélve, hogy évszázados olvasási szokásaink inkább a papíralapú információhordozót preferálják. Ha ebben lesz is változás, aligha valószínű, hogy ne legyen, akkor az hosszabb távon következik be és a hozzá szükséges hardver könnyedebb használata, kezelése is még a jövő zenéje – szögezte le a Pécsi Tudományegyetem tanára.
Új üzleti modellek
A PricewaterhouseCoopers (PwC) előrejelzése szerint a világ média- és szórakoztatóiparának együttes növekedési üteme évi 6,6 százalékkal nő, összértéke 2012-re eléri a 2,2 ezer milliárd dollárt. A PwC szerint a cégeknek a feltörekvő technológiákra kell helyezni a hangsúlyt. A kialakuló újfajta üzleti modell szerint stratégiai szövetségek lépnek a függőleges integráció helyébe, ugyanis az innováció iránti felfokozott igény miatt egyetlen vállalat sem képes tartósan sikeres maradni. A médiaipar változásának irányát egyértelműen a fiatal generációk, az internetnemzedék szabja meg, a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) lakosságának jelentős része 25 évesnél fiatalabb. Ám a hagyományos média fogyasztói tábora is nő – egy darabig. Az 50 évesnél idősebb lakosság létszáma a jelenlegi 1,1 milliárdról 1,25 milliárdra nő 2012-re. Ez biztosítja a hagyományos média fennmaradását, noha ez a korosztály is egyre nagyobb érdeklődést mutat az új technológiák iránt.
A teljes hazai lakosság médiafogyasztása tekintetében továbbra is magasan vezet a televízió: a válaszadók 71 százaléka naponta legalább egy órát tölt a képernyő előtt. A nyomtatott sajtóra a többség kevesebb, mint fél órát szán.
Magyarországon a hetente legalább egyszer internetezők tekinthetőek rendszeres szörfölőknek, ők a lakosság 41 százalékát teszik ki, körükben a rádióhallgatással és az újságolvasással töltött idő hasonló, mint a nem internetezők esetében. A teljes médiafogyasztás ideje így náluk 54 perccel hosszabb, mint a kizárólag offline médiát választóknál – derül ki az Index és a Forsense 2008. májusában készült közös kutatásából.
Az átlagos internetezőnél jóval több időt töltenek a világhálón az online hírek fogyasztói. Ők a hazai internetezők 11 százalékát teszik ki, médiafogyasztási szokásaikat is az internet dominálja. Az internetet elsődleges hírforrásként használók a világhálón töltött plusz időt a televíziótól vonják el. A világháló hírfogyasztásra gyakorolt hatása mutatkozik meg abban, hogy míg a teljes lakosságnak csak 13 százaléka értesül az internet segítségével a vezető hírekről, addig ez a szám a rendszeresen internetezők esetében már 31, a magukat kizárólag online hírfogyasztóknak tekintők körében pedig 61 százalék. Az internet hírforrásként történő használata leginkább a 18-34 éves korosztályra jellemző.
Analóg/digitális átállás az európai televíziózásban
Az Európai Unió 2011 december 31-ig írja el az analóg/digitális váltást a televízió tekintetében. A nagyobb tagállamok négy-hat éves átmeneti időszak után kapcsolják le végleg az analóg hálózatot. Viviane Reding, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyekért felelős tagja szerint a mai fejlődés mellett a kreatív online tartalomból származó bevételek 2010-re meghaladhatják a 8 milliárd eurót. A biztos szerint a személyre szabott audiovizuális tartalmak iránti igény nőni fog, ugyanakkor meg kell találni az egyensúly a fogyasztók igényei és a szerzők jogai között.
Mark Pesce, a Future ST elemzője úgy véli, a hagyományos média vissza fog térni a gyökereihez, vagyis a televízió újra az élő adások elsődleges színtere lesz. Szerinte ugyanis ez az egyetlen olyan terület, amellyel versenyre kelhet az új médiával. Pesce szerint a digitális szórás nem hoz forradalmi változást, mivel a nézőknek már így is számos alternatíva áll rendelkezésükre, úgy mint az iTunes vagy a YouTube – tudósít a Figyelő.
Tény, hogy a digitális adás az adó és a vevő szempontjából is rendkívüli lehetőségeket tartogat: a korábbi egyenletes műsorfolyam passzív fogyasztása helyett a nézők a jövőben saját maguk alakíthatják a műsort. A csatornák tulajdonosainak döntéseit a digitális korszakban már elsősorban az üzleti stratégia és nem a szűkös frekvencia kínálat határozza majd meg. Ennek megfelelően szabadon dönthetik el, mely adásokat sugározzák HD minőségben, illetve milyen és mekkora programkínálatot tesznek elérhetővé a digitális videotékában. A néző aktív közreműködővé válhat: nem csak azt döntheti el, melyik kameraállásból szeretne nézni egy autóversenyt, hanem akár a teljes TV-műsort is. A korábbi lineáris adás helyett a jövőben a YouTube-hoz hasonlóan, szabadon variálható formában is elérhetőek lehetnek a műsorok. A kérdés az: hány fogyasztó áldoz majd hosszabb időt arra, hogy maga készítse el a napi TV programot és hányan döntenek úgy, hogy továbbra is inkább a profik által összeállított “konzerv” műsort nézik.
A T-Online T-Home TV 24 csatornás csomagja már kínálja is az interaktív alkalmazást. A néző már szavazhat is, sőt, olimpiai kvízjátékban is részt vehet. A számukra fontos műsorokról, eseményekről értesítést kérhetnek, amelyek megjelennek akár a képernyőn, akár sms-ben, akár e-mailben is. A T-Home TV képernyőjén kísérleti jelleggel olvashatóak lesznek az origo hírei – tévézés közben is.
Internetpenetráció és internet használat a világban
A Nielsen/Netratings 2008 márciusi adatai szerint a világ lakosságának 21 százaléka csatlakozik a világhálóhoz. Európában a penetráció 47,7 százalékos, szemben az Észak-Amerikában mért 73,4 százalékkal, illetve Ázsia 14 százalékos behálózottságával. A világ internet-felhasználóinak 26,4 százaléka Európában él. Az internet penetráció tekintetében az elmúlt nyolc évben a kevésbé fejlett térségek mutatták a legnagyobb fejlődést. Míg Észak-Amerikában 2000. és 2008. között csak 129,1 százalék volt a növekedés, addig ez a szám a Közel-Keleten 1 177, Afrikában 1 030 százalék. Az öreg kontinensen a hálóhoz kapcsolódó háztartások száma az elmúlt nyolc évben 265,7 százalékkal nőtt.
Az Európai Unión belül a Miniwatts Marketing Group 2008-as adatai szerint 53 millió felhasználóval Németország vezet az internet használók száma tekintetében. Az első négy helyezett esetében a felhasználók száma 30 milliónál magasabb. A térségből Lengyelország került fel a toplista hetedik helyére, 11 millió internetezővel.
Magyarországon a 2007 november adatok szerint az internet penetráció 35,2 százalék. A környező országok közül ezzel csak a 29,6 százalékos Lengyelországot előzzük meg, és a 31 százalékos behálózottságot mutató Romániát előzzük meg. Csehország és Szlovákia penetrációja 45 százalék feletti, Szlovéniában pedig az internettel rendelkező háztartások aránya meghaladja a 62 százalékot. A felhasználók aránya 2000. és 2007. között 389,5 százalékkal nőtt, ez az Európai Unió országainak körében magasnak tekinthető. Jelenleg 3,5 millióan kapcsolódnak a világhálóhoz Magyarországon.
Vékonyodik a Los Angeles Times, elbocsátások
Hetente 15 százalékkal kevesebb oldalon jelenik meg ősztől a Los Angeles Times; az amerikai nyugati part legjelentősebb liberális napilapja ezenkívül elbocsátásokra kényszerül a reklámbevételek zuhanása miatt – közölte az újság csütörtökön.
A kaliforniai napilap az Egyesült Államokban a The New York Times után a második legnagyobb helyi napilap, egyben a negyedik legszélesebb körben terjesztett újság.
Russ Stanton szerkesztő rámutatott, hogy elsősorban a lakóingatlan-piaci válság miatt visszaesett a hirdetések száma, amelyek lapszámonkénti kívánatos aránya 50 százalék alá csökkent. Az olvasók több cikket kapnak kézhez, miközben az újság az internettel és a tévékkel is harcol a közönség figyelméért.
A Los Angeles Times a kényszerű karcsúsítás keretében átszervezi a szerkesztőségeket, az internetes és nyomtatott szekció például egymásba olvad, több rovat megszűnik és lerövidítik a cikkeket. Az alkalmazottak számát 250-nel csökkentik. Az újság a jelenleginél több lábon állást is célul tűzi ki: meg szeretné vetni lábát a tévében és a rádióban, továbbá a hordozható kommunikációs eszközök területén.
A Los Angeles Times napi példányszáma márciusban 773 ezer volt, ez 5,1 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az újságírók száma a lapnál a jelenlegi 876-ról őszig 700-ra csökken.
Russ Stanton egy belső üzenetben arra buzdította munkatársait: a nehéz idők ellenére továbbra is törekedjenek a legmagasabb színvonalú újságírásra a nyomtatott és az internetes sajtóban egyaránt.
A múlt héten hat nagy amerikai újság közölte, hogy 900 főt elbocsát.