Száraz Attila

- Felhívtam a rendőrséget, mivel kiraboltak a benzinkúton. Kérdezték, felismerem-e a tettest. Az ötös kút volt az – feleltem.

Korábban már többször is írtam arról, hogy milyen baj amiért Nyíregyházának deklarált nincs jövőképe, missziója, víziója. És az alábbi példa is jól mutatja, hogy ez milyen ,,zavarokhoz” vezethet. Hiszen egyáltalán nem mindegy milyen képet sugározunk kifelé, milyen üzeneteket küldünk a városunkról. Világosan meghatározott ,,küldetéstudat” esetén egyértelmű, hogy melyik az a rendezvény, amelyik beilleszthető a városunk arculatába és melyik az amelyik nem.

Ezeken a napokban javában tart a Föld napja, Föld órája kampány. Ami nagyon helyes, hiszen ma már mindenkinek tudnia kell, hogy milyen károkat okozunk a nap, mint nap a környezetszennyezéssel. És, hogy a Földet csak kölcsöne kaptuk, és meg kell őriznünk a gyermekeink, unokáink számára, hogy ők is tudjanak majd itt élni. A környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémák ellen fellépni abszolút helyes cselekedet, jómagam is regisztráltam a foldoraja.hu website-on.

Igen ám, de ugyancsak mi július végén műrepülő világbajnokságot rendezünk. Ami akármennyire is az év legnagyobb rendezvénye lesz, de tagadhatatlanul szennyezi, megterheli majd a légterünket, környezetünket. Hiszen az előzetes beharangozókban az áll, hogy harminc ország, nyolcvan pilótája érkezik majd hozzánk. Rajthoz állnak gépeikkel a világ legjobbjai közé tartozó amerikai, francia és orosz pilóták is, s hat magyar versenyző is készül a viadalra. Persze, nem csak a repülőgépek káros anyag kibocsájtása lesz a verseny ideje alatt jelentős, hanem a – remélhetőleg nagyszámú – gépkocsival érkező érdeklődőé is. Ami remélhetőleg hoz némi bevételt (szállás, fogyasztás) Nyíregyházának, az itt levő városi vendéglátással foglalkozóknak.

Én azonban azt gondolom, hogy jobb lenne az állatparkos, Föld órás, azaz a ,,zöldvonalon” maradni. És a műrepülő világbajnokságra szánt milliókból a Sóstói kisállomás előtti területet, és a hozzá kapcsolódó 1-2 parcellát kellene rendbe szedni, szabadidő parkká, tornapályává kialakítani. Illetve turistautakat, tanösvényeket építeni. Ezzel is növelve Sóstó hasznos zöldfelületét, a sétálási lehetőségeket, a hasznos időtöltést. Valódi és hosszú távú élményt adnánk a városunkban élőknek, az idelátogatóknak.

Egy héttel ezelőtt érdekes és meglepő cikk jelent meg a Nyíregyházi Naplónak a 3. oldalán ,,Már a fürdő az első számú” attrakció címmel. Az írásból kiderül, hogy azért a nagy öröm, mert a Sóstógyógyfürdők Zrt. látogatószámban megelőzte az Állatparkot. Ezzel kapcsolatban lenne néhány apró észrevételem.

Egyrészről én még sohasem hallottam olyat, hogy turisztikai szempontból hasonlítunk össze céget és attrakciót, amelyet szerintem így nem lehet összemérni. A Sóstógyógyfürdő Zrt. ugyanis önmagában nem turisztikai attrakció, hanem ahogy a Zrt. szó is sejteti, gazdasági társaság. És mint gazdasági társaság áll a következő attrakciókból, vonzerőkből: Aquarius élményfürdő, Parkfürdő, Júlia fürdő, Tófürdő, Fürdőház és a Zrt.-hez tartozik a Svájci lak is. Jó példa az attrakciók összemérhetőségére Miskolc, ahol a leglátogatottabb turisztikai attrakció a Miskolc-tapolcai barlangfürdő, és nem a Miskolc Turisztikai Kft, és a második helyen sem az Északerdő van, hanem a Lillafüredi kisvonat. Vagyis az Állatpark, Aquarius, Parkfürdő stb. valóban turisztikai attrakciók, és így összemérhetők, míg a Sóstógyógyfürdők Zrt. nem az.

(Persze kimutatásilag már abszolút szárnyal a Sóstógyógyfürdő Zrt. hiszen nemrégiben olvashattuk, hogy 2011-ben a Nyíregyházi Állatpark volt a Kulturális és turisztikai attrakciók viszonylatában az országos negyedik, azaz a leglátogatottabb vidéki attrakció. És most ezt a negyedik helyet sikerült túlszárnyalnia a Sóstógyógyfürdő Zrt.-nek… Persze, ha elfogadjuk a cikk állításait.)

Másrészről azért sem értettem a nagy hozsannát, mert nekem úgy jött le, hogy micsoda öröm az, hogy végre nem az Állatpark az első látogatói számban. Én azt gondolom, hogy a Sóstógyógyfürdő Zrt-nek, ha már mindenáron versenyezni akar, akkor nem az Állatpark ellen kellene, hanem Hajdúnánás, Nyírbátor, Debrecen, Hajdúszoboszló, Bogács és a Miskolc fürdői ellen. Az Állatparkkal való összefogás (keresztmarketing) esetén az Állatpark adhatna további látogatókat az Aquariusnak és akár fordítva is. A tulajdonosnak, Nyíregyházának pedig ez lenne az érdeke. Azaz, hogy nőjön mind a két cégének a bevétele, mert akkor neki – az önkormányzatnak – annál kevesebb támogatást kell adnia a részükre.

A cikk egyébként felvett még egy érdekes kérdést, ami talán sokak figyelmét elkerülte. Ha összeadjuk a Sóstógyógyfürdő Zrt, az Állatpark és a Múzeumfalu látogatói számát, akkor az évente cirka 1 millió látogató. Tudjuk azt, hogy ez nekünk mennyi bevételt hoz? Mennyit és hol költenek a hozzánk érkezők? Egyáltalán mit csinálnak, ha itt vannak nálunk? Hol fogyasztanak? Én erről még nem olvastam adatokat, nyilatkozatokat, nem láttam kimutatásokat. Pedig ez lenne az egésznek a lényege. Az emelkedő látogatói számból növeljük a bevételeinket, és ezzel még több munkahelyet teremtsünk. A mi helyzetünkben ez ma kulcskérdés lenne.

Azt gondolom azzal, hogy a TIGÁZ nem képviseltette magát a Kelet-vitán óriási hibát követett el. Szerintem még egy monopol(?) helyzetben lévő szolgáltatónak is fontos kell legyen az ügyfélkapcsolat, az ügyfélkezelés.

Biztos vagyok abban, hogy a fórum elején a TIGÁZ képviselőjének lett volna alkalma egy rövid prezentációra, amelyben ismerteti milyen körülmények és lehetőségek között dolgoznak. A fórum ezen részén akár el is mondhatta volna a hozzájuk érkező tipikus problémákra a válaszokat. Illetve, hogy nekik milyen tapasztalataik vannak a fogyasztókkal. Biztos, ez is érdekelte volna a jelen lévőket. Aztán néhány szóban bemutathatták volna a figyelmes bánásmód iránt elkötelezett ügyfélszolgálatukat.

A folytatásban nyilván előkerültek volna konkrét ügyek – de ez elől nem megfutamodni kellett volna, ahogy a TIGÁZ levelében olvashattuk – hanem empátiát tanúsítva pár szóval reagálni a felvetésekre. Nem hiszem, hogy a fórum részt vevői a konkrét ügyekben azt gondolták, hogy azonnal választ kapnak. Viszont azt, hogy felírják, amit elmondanak, meghallgassák őket, majd ígéretet kapjanak arra, hogy később választ kapnak levélben, vagy több ember érdeklődésére számot tartó ügyben a lap hasábjain – elvárható lett volna. Vagyis, hogy segítőkészséget tapasztaljanak az ott levők, ez nem hiszem, hogy olyan nagydolog. Gondolom, biztos van legalább egy nyugodt személyiség a TIGÁZ menedzsmentben, vagy PR-csoportban, aki szóvivőként képes magát tisztán és érthetően kifejezni. És teljesíthette volna a fenti elvárásokat…

Legjobb lenne, ha a TIGÁZ illetékesei első körben fizetett hirdetésben kérnének elnézést a távol maradásukért, illetve megpróbálnának megszervezni egy hasonló találkozót. Akár a központjukban is, ahova pl. az első 20-30-40-50 jelentkező mehetne el, férőhelytől függően és persze meghívnák a média képviselőit, ahol bemutatnák a céget, hogyan is dolgoznak. És persze kérdésekre válaszolnának…

Nagy tévedés a fogyasztókat ,,túszként” kezelni, mint akiknek nincs más lehetőségük. Ma már az emberek nagyon megnézik miért, mennyit fizetnek, tájékozódnak a lehetőségeikről, és nem restek áttérni másfajta, olcsóbb energiaforrásra. A döntésükben az ár mellett szerepet játszik az is, hogy milyen a szolgáltatás minősége, hogyan viszonyul hozzájuk a szolgáltató.

Szeretném előre bocsájtani, hogy a Nyíregyházi Piac, mint márkanév kialakítása nem hülyeség. Ha az lenne, akkor vasárnap reggel én sem ezen gondolkoznék, hanem aludnék tovább…

Most amikor folyamatosan emelkedik a tojás ára, a hús ára és a zöldség-gyümölcsöké, és az emberek egyre jobban meggondolják, hogy milyen termékből és mennyiért vásároljanak, akkor azt kell, hogy mondjam, szerintem ez az a pillanat, amiből a Nyíregyházi Piac és mi a vásárlók profitálhatnánk. Ez volt a jó hír, a rossz az, hogy ezért dolgozni is kellene, meg persze ára is van. Régi és újfajta szövetségeket kellene kötni a médiával és minden olyan lehetőséget kihasználni, amely segítségével újabb vásárlók megszerzésére lenne lehetőség. Mindennek persze az alapja, hogy a nyíregyházi termelők hajlandóak legyenek összefogni és a termékeiket különböző rendezvényeken Nyíregyházi piac közös márkanév alatt megjelentetni, illetve fontos eszköz – némi áldozatot hozva – az árverseny is a multikkal szemben.

Az alap az lenne, ha csakúgy, mint évekkel ezelőtt a Nyíregyházi Piac árai megjelennének első időben szombaton, később szerdán és szombaton a Kelet-Magyarországban és a hetilap Nyíregyházi Naplóban. A Nyíregyházi Naplóban meg lehetne ezt spékelni a TESCO és a SPAR árainak az összehasonlításával. Hozzá teszem ez utóbbi csak elsőre tűnik könnyen megvalósítható ötletnek, mert azért a multik gondosan ügyelnek arra, hogy a termékeik megnevezése némileg eltérjenek egymástól. A Lidl például elő szeretettel árul salátaburgonyát, aminek nyilván lehet magasabb ára, mint a hagyományos burgonyának. A Nyíregyházi Piac médiaszereplése nyilván bővülhet a későbbiekben árusok, kistermelők portréjával, rádiós kitelepülésekkel, akciós hetekkel stb. No meg persze a szezonális termékek ételekben való felhasználásával, pl. amikor megjelenik az új burgonya, akkor az új burgonyából készíthet ételek bemutatása. Ezeknek a híreknek és információknak persze nem csak az offline médiában lenne a helye, hanem az Interneten is weblap és facebook oldal (csoport) formájában. Az információs háló bővítésének nyilván az az oka, hogy minél több nyíregyházi polgár értesüljön a Nyíregyházi Piac híreiről, aktualitásairól, a termékek áráról és persze remek minőségéről. Ezzel a cél a régi vásárlók megtartása, a korábbi vevők lojalitásának a felébresztése, új vásárlók bevonása.

Nagyon fontos lenne a Nyíregyházi Piac márkázása, közösségi térbe való elhelyezése. A Nyíregyházi Piac örökbe fogadhatna például egy növényevő állatot, amelyért a Nyíregyházi Állarparktól reklámtáblát kaphatna cserébe. Az állatpark pedig cserébe a piactól kapna eledelt, vagyis azt a zöldséget és gyümölcsöt, amelyet már másnap, vagy a saját gazdaságban nem használna fel a kistermelő. A Nyíregyházi Piac megjelenhetne a Múzeumfalu több nagy látogatottságú rendezvényén (Kóstolja meg Magyarországot, Márton napi vigasságok). De lehetne a Nyíregyházi Piacnak saját standja, vagy területe a turisztikai időszakban Sóstón, vagy éppen a Strand területén is. De nem lenne ördögtől való bemutatkozni a nagy-látogatottságú Tokaji rendezvényeken sem.

Így a cikk végén el kell ismerjem, hogy nem találtam fel a ,,spanyol viaszt”. Nem törekedtem teljességre, csak vitaindítónak szánom a gondolataimat. A fenti ötletekhez nem kell különösebb szaktudás, csak közös akarat, és hajlandóság az elkezdéséhez. No, meg egy jó marketingstratégia és megvalósítása a Nyíregyházi Piac részére, részéről.

Mert a piacra nemcsak beszélgetni járunk…

Áldás és átok egyben, hogy folyamatosan nyomon kísérem a régiónk turizmusát, gazdasági fejlődését, napi politikáját. Régóta írogatok már a listára arról, hogy a Debrecen-Miskolc tengely mögött mi csak el vagyunk, kevesebb a lehetőség a számunkra, kevesebb a támogatás. És ez pártsemleges így volt ez korábban és így van ez most is.

Kulcsfontosságú lenne a számunkra, ha szorosabbra tudnánk fűzni a szálakat turisztika, gazdaságfejlesztés és sport területén Debrecennel és Miskolccal.

Együttműködés Miskolc és Debrecen között

A mai napon Dr. Kriza Ákos Miskolc polgármestere Debrecenbe látogatott, és közös sajtótájékoztatót tartott Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével.

Debrecen és Miskolc önkormányzata szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a turisztika, a gazdaságfejlesztés és a sport területén. Debrecen és Miskolc összehangolja a két város turisztikai kínálatát és azokat egy csomagban fogják népszerűsíteni. Az első közös lépés -a Wizz Air jóvoltából -a London-Luton és Debrecen közötti menetrend szerinti repülőjárat elindulása 2012 nyarán. A járat lehetőséget nyújt arra, hogy a térség iránt érdeklődő beutazó turisták ne csupán Debrecent, Hortobágyot és környékét, hanem Miskolcot, illetve az Észak-magyarországi Régió idegenforgalmi célpontjait is beillesszék útitervükbe.
Dr. Kriza Ákos a sajtótájékoztatón elmondta: Miskolcon már most is vannak fejlesztések Uniós pénzekből, de további turisztikai attrakciók is tervben vannak. Elmondta azt is: a Debrecenbe repülővel érkező turistáknak közvetlen buszjáratot szeretne indítani Miskolc azért, hogy szervezetten lehessen elérni a borsodi megyeszékhelyet.

A két város a gazdaságfejlesztés területén is igyekszik megtalálni a kapcsolódási pontokat. Erre adhat lehetőséget a Debrecenben létrehozandó Kínai-Magyar Tiszta Energia Központ. Mivel a központ célja a megújuló, „tiszta energiát” biztosító technológiák fejlesztése, ehhez jól kapcsolódik például a Biogas-Miskolc Kft. tevékenysége, amely a nagyváros és az agglomeráció szennyvíziszap hasznosítására épül. Miskolcon a biomassza fűtőmű is elindult kísérleti jelleggel. 1100 lakást fűtenek ilyen módon. A geotermikus energia bekapcsolása komoly előrelépés a hagyományos energiaforrásoktól való függőség csökkentése érdekében.

Mindezeken túl a két város polgármestere megbeszélést folyatott arról, hogy Debrecen és Miskolc milyen szerepet tud vállalni a labdarúgó utánpótlás nevelésében és erre a munkára alapozva miképpen lehet a jövőben a hazai csapatokban a jelenleginél lényegesen több játéklehetőséghez juttatni a labdarúgó-akadémiákról kikerülő tehetséges fiatalokat. Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere elmondta:

Diósgyőr igazi labdarúgó bázis. Debreceni mintára Miskolc is szeretné létrehozni saját labdarúgó akadémiáját. Emellett regionális tornákat szerveznének, játéklehetőséget teremtve az utánpótlás korú játékosoknak. Cél: minél több saját nevelésű játékos az NB 1-ben. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere közös javaslatot tesz az MLSZ-nek, amelyben szerepelne többek között, hogy a kezdő csapatban kötelezően és adott arányban meghatározva, de szerepeltetni kellene saját nevelésű játékosokat is.

Forrás: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/18409/egyuttmukodes_miskolc_es_debrecen_kozott