Hogyan veszített el engem, mint látogatót a Nyíregyházi Élményfürdő?
Soha nem szerettem strandfürdőbe járni, el nem tudtam magam képzelni egy strandon. Nagy strapa nekem a tétlenség, ezért nem járok horgászni sem. Aztán elkezdtem ,,udvarolni”, és nem volt mese, elkezdtem strandra járni. Szégyen, nem szégyen, 1-2 év után fejlődésem olyan szakaszába értem, hogy megkedveltem a strandokat, élményfürdőket, wellnesst, SPA-t. Kinek, hogy tetszik. Így aztán gondolom az sem meglepő, hogy a mai napig rendszeresen járunk Bogácsra, Hajdúnánásra, Tiszára. Illetve 2010 nyarán – részint a válság hatására, részint lustaságból, részint elégedettségből – rászoktunk a Nyíregyházi, azaz a Sóstófürdői strandra. Elsősorban pénteken mentünk, négy óra után, mert akkor gyakorlatilag a nyíregyházi lakosok számára nyújtott kedvezménnyel, normális áron simán áztathattuk magunkat 4 órán keresztül, azaz este nyolcig.
Közeledve a 2011-es nyárhoz, egy értékesítő látogatta meg a feleségemet, aki kedvezményesen kínált belépőjegyeket élményfürdőkre, strandokra. Az asszonykámban fel sem merült, hogy Nyíregyháza nincs benne a listában, így aztán megvette. A katalógusnak én is megörültem, és elkezdtem tervezgetni, hogy hova is megyünk. Egy erőtlen reklamációt eleresztettem ugyan a kiadó felé, hogy miért nincs benne Nyíregyháza. De ők azt válaszolták, hogy a korábbi évben benne voltak, de az idén nem. Nem nagyon értettem, hogy a Nyíregyházi Élményfürdő miért nem él ezzel a viszonylag egyszerű marketingeszközzel, de sebaj gondoltam úgy is járkálunk, szeretünk kirándulni, majd elkopnak a jegyek.
2011-ben megszépült a nyíregyházi strand, de megszűnt a kedvezményes, ,,munka utáni” vagy délutáni jegy. Megemelték a jegyárakat, de plusz szolgáltatásként kaptam, hogy a strandbelépővel látogathatom az Élményfürdőt is. Én persze ebből a plusz szolgáltatásból nem igazán részesültem, hiszen én már egyáltalán nem csúszdázok. A fiam meg meg kicsi, ő mag azért nem. A meleg víz meg meleg a strandon is, és az élményfürdőben is. Vagyis engem azzal becsalni különösebben nem lehetett. Ráadásul átállt a fürdő valami karórás, chipes megoldásra, amivel normál esetben csökkenteni kellett volna a belépési időt, és kifelé az elszámolást, de itt valami rejtélyes oknál fogva éppen ellenkező hatás volt tapasztalható. Pontosabban a belépési idő jelentősen, időnként elviselhetetlenül megnőtt. És a kilépés is elég körülményes volt.
A változások hatásaként, ha kimentünk a strandra, 2 felnőtt, 2 nyugdíjas és egy gyerek jegy, majdnem 6 ezer forintba került. Plusz a parkolás, mert újabb parkolási díjat is kell fizetni. Cserébe összevissza porban álló helyet kapunk. Így aztán úgy döntöttünk, hogy 40 kilométerrel arrébb helyezzük át a székhelyünket, Nyírbátorba. Nyírbátorba ugyanis éltek a jegyeladásban rejlő marketing lehetőséggel, és itt be tudtuk váltani a katalógus jegyeket. A pénztárnál, vagy inkább a recepción se bemenetelnél, se kijövetelnél nem kell várni. Tetszik a fürdőben az is, hogy egy légtérben vagyunk, azaz látjuk egymást a nagymamával, aki a meleg vízben ücsörög, a kisfiammal, aki a tanmedencében ugrál, így aztán én is nyugodtan használhatom az úszómedencét. Az árakkal is megvagyunk elégedve, legutóbb is Nyírbátorban ötünk részére 4500 forint volt a belépő. Ugyanez most Nyíregyházán 8400 Ft!
Én azt gondolom, hogy az árstratégia újra gondolásával, illetve jobban odafigyelve a szolgáltatásmarketingre a Nyíregyházi Élményfürdő előbbre léphetne. No, meg persze márkaépítéssel, de ez majd a jövő heti témánk lesz.
